Az úrbéri szerződés

A dunaszekcsői úrbéres lakóság két úrbéri szerződést kötött meg a földes urasággal. Az első 1711-ben kelt Kövér Pál és a szekcsői úrbéresek között. A tömeges betelepedések következtében azonban állandó viszálykodás támadt a földes uraság és az úrbéresek között, azért szükségessé vált egy újabb szerződés megkötése, de másrészről szükségessé vált egy újabb úrbéri szerződés lefektetése, mert a fenti szerződés elveszett.

1741-ben aztán, hogy az ebből származó kellemetlenségeknek vége szakadjon, a civódások megszűnjenek, 1740. nov. 5-én Berényi Zsigmond gróf, pécsi püspöknek s Baranya megye főispánjának elnöklete alatt tartott közgyűlésen elrendeltetett, hogy egyezkedés útján új szerződés köttessék. Ezért 1741. jan. 20-án összeültek egyrészről Bésán Sándor, fiának Imrének nevében és Hellepront Katalin. Másrészről a községnek kiküldöttei és megkötötték az új úrbéri szerződést (ezt a szerződést lásd az előző lapokon).

A leközölt szerződésnek 22. 24. 29. és 31. pontja érdemel figyelmet. A földes uraság a 22. pont szerint részeseivé teszi e község lakóit a halászat, malmok, Duna hajózási vámkereskedők és házalók után befolyó jövedelmeknek.

A 24. alatti pedig biztosítja a községnek a korcsmák és mészárszékek után befolyó jövedelmeket minden évben egy fél évre.

A bíróválasztásban is részt vesz a község olyan formán, hogy 24 egyént nevez meg, kik közül az uraság 3-at jelöl, és ezek közül lesz a választás megejtve. A megerősítés joga az uraságé.

Szekcső lakói Baranya vármegye területére, szabad költözködéssel bírtak, ha a teherviselésben, kötelességeiknek eleget tettek.

E szerződés kikötései ellen is több sérelem esett Bésán Sándor makacsságából kifolyólag. De fia Bésán Imre még atyjánál is tovább ment és számtalan esetben egyenesen megtagadta a szerződés betartását. Sok viszálynak és pernek forrásává lett az uraság és a város lakósai közt. Ez állapotnak a királyi táblának 1766-ban hozott határozata vetett rövid időre véget azzal, hogy a szekcsőieket a szerződés ellenére úrbéresekké tette. Ennek következménye volt aztán az évtizedeken át folytatott úrbéri per.

Úrbéri per

Peres acta I. Ferdinándhoz.

E perből kifolyó néhány peres aktát bemutatónak leközölhetek. Alábbi panasziratot Dunaszekcső mező-városának közönsége, 1844. október 8.-i kelettel nyújtotta be I. Ferdinánd Magyarország királyához, mely szó szerint a következőképen szól:

Ő

Császári és Királyi Apostoli Felséghez I-ső Ferdinánd Isten kegyelméből Ausztriai császár és e nevezett alatt Magyarország V-ik Királyához t.cz. Legkegyelmesebb urunkhoz jobbágyi mély hódolattal felterjesztett legalázatosabb esedezése Baranya vármegyében letelepedett Duna Szekcső mezővárosa minden adózóinak és ezek nevében és személyében a belül megnevezett Elöljáróknak melyel ezen legalázatosabb esedezés előterjesztése végett küldött követek, név szerint Hesz József és Mózses János nem különben a város ügyvedje Szecsei Szabó Péter a 1.2.A.B.C.D.E.F.G.H.I.K.L.M.N.O./ és B.B.C.C.D.D.E.E és F.F alatti szám szerint 26 darab okiratok nyomán örökös szerződések helyre állításáért, a vagy ha a több rendbeli feladások bővebb kimutatást kivánának Mandatum via novioum gratiának az okozott költségek és időközbeni haszonvételek megtéríttetésekkeli Repoitioval leendő legkegyelmesebb megrendeltetéséért a méltatlan szenvedésekérti elégtételért Barthos Eduard megyei kegyetlenkedő szolga Biró hivatalátoli felfüggesztésért s per folyam alatti Salvus Conductusért térdhajtólag esedeznek. Felterjesztve Szecsei Szabó Péternek hites ügyvéd által mint Dunaszekcső M.városa közönsége legalázatossabb folyamodása mostani földes Urunk a t.c. Bésán család ellen.

Másolat:J.15955/895

Perirat másolat

Felséges Császár és Apostoli Király Legkegyelmessebb Urunk. Exmiss die 8-as octóbris 1844.

Alul megnevezett Tekintetes Nemzetes Baranya megyében bekebelezett Duna Szekcső mezővárosbeli örökös hivségü jobbágyok, és engedelmes alattvalók, amidőn ezen három rendbeli legalázatossabb panaszainkat a jelesen 1711-ben akkori földesurunkkal kötött, azután 1741-ben az akkori Földesuraink által újra megerősített 1761-ben a Megyei Törvényhatóság által viszont helyben hagyott örökös szerződésünknek 1806-ban történt erőszakos eltörlése körülméneit a Salvus Condotusnak, úgy minden perben használt okiratok eredeti példányainak 1823-ban Faller Jánostól Vangel József Baranya megye esküdtje általi erőszakos elvételét, s ezen nevezett Faller János adózó társunk több társaivali tömlöcztetését, és Magyarosi Antal nevű jobbágytársunknak elfogatását; végre Smercsák Jefto városi bíránknak, és Hesz József esködtünknek Baranya megye Alszolgabírája Barthos Eduard által elkövetett oknélküli megverettetését, és hurcoltatását, s erre következett ártatlani befogatatását, a Szekeres Pál, és Sirok Pál közrendekkel mai napig a megye börtönébe lett tartását, az uradalmi conventiáját – itt fenn e szent helyen orvoslás végett a legőszintébb hódolattal felterjeszteni nem rettegünk: térdeinkre hulva, és leborulva mélységes alázatossággal esedzünk Császári és Királyi Felséged legkegyelmesebb színe előtt, hogy az első legalázatosabb panaszunkra nézve, mely 1711-ben akkori Földes Urainkkal kötött 1741-ben az akkori uradalom által újra megerősíttetett, 1764-ben pedig a megyei Törvényhatóság által is helyben hagyott örökös szerződésünknek 1806-ban történt erőszakos körülményeit emeli ki, az alább előadandó okokat méltányolva, az erőhatalommal, csalárdsággal, és mesterkélt perrel végkép eltemettetett, és vérrel örökre befestett, s élénktelenné tett örökös szerződésünk legkegyelmesebben leendő helyre állítását a több ízben okozott, s okozandó temérdek költségeknek az illető uradalom által felszámitás szerinti megtérítését, a peres idők folyama alatt vett haszonvételek kipótlását, az igaszágtalan és égbekiáltó kínzásokérti büntetés elvételét Fejedelmi hatalmas tekintettel a visszafoglalás törvényes útján megrendelni, avagy ha Császári Királyi Felségeinek legkegyessebben úgy tetszenék, hogy ezen rettentő feladások és események még tisztábban előadattathassanak, s a fő vétkesek keményen büntettessenek, az eltiprott, és földbe temetett igazság kipuhatolására a Fölséges kegyelem új perbeli útját (via novi cum gratia) birtokbani visszaállíttással (repsitio) legkegyesebben olyaténképp meghatározni, hogy amidőn a pör tökéletes kimeritésére szolgáló eredeti okiratok az ellenféltől mind elkoboztattak, tőlünk pedig erőszakosan elvétettek, úgy hogy csak némely hitelitett másolatokra találunk, ezek a másolatok vagy úgy tekinttessenek mint eredetiek – magába értetődve, hogy csak azok, melyek a lefolyt eredeti perben, ha az is a levéltárból ki nem veszett – mely gyanura okot ad a kereset oly iratoknak nem találása, melyeknek mulhatatlan a levéltárban kellene lenni – mint menesztettek nyomatékul előfordulnak, - vagy az ellenfél hit alatti felfedezése, és előadása tétessék szükségessé:- a második legalázatosabb panaszunkra nézve pedig, mely a Salvus Conductusnak, s úgy a perben használandó eredeti okiratoknak 1823-ban Faller János adózó társunktól, Vangel József Baranya megye esküdtje általi erőszakos elvételt, a nevezett Faller János adózó társunknak több társaivali tömlöczöztetését érdekli, a Salvus Conductust megsérteni nem általó, s az eredeti okleveleket elrabló Vangel József volt megyei esküdtet felséges hatalommal törvényeinkbe gyökerszett büntetéssel büntetni, s az elrablott eredeti okiratokat a Salvus Conductussal együtt véle előállíttatni, nem különben a megyét az ártatlanok tömlöczöztetéséért szigorúan kérdésre vonni, és annak akkori résztvevő tagjait a törvény értelme szerint megfeddeni, s ha még élne valamelyik közülök a mostani jó és szelid kormányú megyétől örökre mint konkolyt kiválasztani és hivatalukra soha többé nem juttatni, és végre a harmadik legalázatosabb panaszunkra nézve, mely Smercsák Jefto városi biránknak, és Hesz József esküdtünknek Baranya megye Alszogabirája Barthos Euard által elkövetett ok nélküli megverettetését, és hurczoltatását, úgy Sirok Pál, és Szekeres Pál közrendbeli befogatását, és jelenleg is a tömlöczbeni tartását, nem különben az uradalommali conniventiáját illeti, a hatósága körén túl lépő, s hivatalbeli charactere ellen cselekvő Bartos szolgabírót hivatalától felfüggeszteni, s mint magával nem bíró, s törvényes tekintetet tartani nem tudó, s vérengzésre vetemedő egyént addig is Járásunkból, ne hogy ezen törvényes feladás miatt mint bosszúállásnak szokott egyén, még más reménytelen kitöréseknek testesült gépelyévé váljék elmozdítani, s helyébe mást akárkit tétetni, és azon reménytől, hogy valaha a megyében szolgálhasson, örökre elejteni, - hogy pedig ezen igaz, és mellőzhetetlen legalázatosabb panaszinkért sem az író ügyvédünk Szecsei Szabó Péter méltatlan háborgatásoknak ki ne tétessék, sem mi ártatlan alattvalók, és örökös hűségű jobbágyok viszonti méltatlan üldözéseket, botozásokat, és tömlöcöztetéseket a feladottaktól szenvedni ne kénytelenítessünk, a feladott panaszok menetele alatt újra Salvus Conductussal mentesíteni, az erőszakoskodó tisztviselőket az illyes forma kicsapongásoktól, és hatalom visszaélésektől szigorúan letiltani, ügyvédünket Szecsei Szabó Pétert védelmünkre meghagyni, s a véle kötött szerződésünket mint a mélyen tisztelt megye közönsége is cselekedni kegyeskedett, nem hallgatván az uradalom puszta óvására, garantérozni, és börtönben ártatlan szenvedőket kibocsájtani, és rendesen kihallgattatni s védelmet engedni, az uradalmi conniventiákat érdemileg fenyíteni: mind ezen panaszaink minél tisztábban leendő kimutathatása tekintetéből a megyétől választott bíróságot vizsgálat, s illő feleletadás végett addig is kinevezni, míg az azután adandó két oldalas nyilatkozás után az ügy rendes úrbéri tárgyalás alá vétetni legkegyesebben elhatároztatik, melynek elnökévé az ifjú kor remekét, a jó, igazságos, és hasznos eleven példáját Megyénk szeretve tisztelt Alispányát Majláth Györgyöt tétetni térdeinkre esve kérjük – minden uradalmi részrehajló, s egymás kezére játszó, s a megyében főszerepet vinni törekvő ügyvédekből álló Tábla bírákat, és ezeknek uszányait a legkegyessebben kinevezendő választott bíróságból, mint törvényes kifogás alá esőket, egyáltaljában kihagyni, - Magyarosi Antal nevű jobbágytársunkat ki éppen azért rendeltetett befogadni, hogy ezen panaszainkat Császári Királyi Apostoli Felségednek feladni kívánta, és ebéli folyamodását, noha minden siker nélkül, benyújtotta, igazságtalan befogatás alól felmenteni, és ártatlan létére mint aki semmi nemű oly tettekben nem lézeng, mely criminálitást vonhatna maga után, előbbeni szabadságának akadálytalan birtokosává tenni, - Császár és Királyi Apostoli Felséged, mindezeket térdre esve kérvén szentelt hatalma által legkegyelmesebben méltóztassék: e következő okokból indulva ki, - és pedig az első legalázatosabb kérelmünkre nézve.

Ennek előterjesztése alapjáig a vizsgáló, és cselekvő okokban fenekszik.

a) Vizsgálólag tekintve a jelen ügyet mik az említett örökös kötés pontjai az I.A. alá legalázattal menesztett eredeti kötés hiteles másának hitelitett mássa az II.A alatti per kivonatja kimutatják, melyekből kitetszik mennyiben különbözik a kegyelmes úrbértől s tüstént az ok is, mért iparkodott oly erővel a földes uraság megsemmisítvén, már hogy ezen örökös kötés nem időre szabott, és így elváltoztatható, hanem örökös, és következőleg másíthatlan volt napfényre deríték a következendők.

1-ször a kérdésben forgó örökös kötés közönséges hitelességű személyek, jelesen a megye kiküldött választmánya, nem pedig magány, és így törvényes hitelességre nem méltányolt egyének előtt úgy köttetett, hogy az 1711-iki kötés az a végre kiküldött választmány kezei közt lévén, a szerződő felek önkénytes megegyezéssel megerősített: mely kölcsönös egyezésnek oka a volt, mivel az uradalom ez által nyert, kedvezőbb lévén a jelen örökös kötés az elsőnél, a jobbágyság pedig azért, mert ezen tény által magát az úri szolgálatokra, és adózásokra nézve bizonyos, és állandó mennyiségben örökíttetnek hitte: melynek csakugyan örökké tartósága kitetszik onnét is, miképp bizonyos esztendőkre nincs kötve, hanem örökre amint az örökös kötés im az szavaival „modo impotarum futuris et perpetuis temporibus”, kivilágosítnak.

2-szor megerősíti eme kötés örökségét a vele való élés is úgy hogy ezen örökös kötést földes uraink tettleg is megmutatták annak: az az örökösnek lenni, a földes uraink csak azért kívánták kétszer per által megsemíteni, mivel az erre keletkezett kegyelmes úrbér kedvezőbb lévén, magoknak halászni akartak; minthogy minden szentnek maga felé hajlik a keze.

3-szor ezen örökös kötésünk ellen felhozott ellenféle beperesített okok, melyeknél fogva 1806-ban a perben álló uradalom a mi veszteségünket nyilvánítá, mint amilyenek, hogy ezen örökös kötést Bésán Sándor, ki az ő fiának Bésán Imrének csak gyámnoka volt, egyedül maga irta alá, hogy e tekintetben a Márffy lineának befolyása nem volt. Császári Királyi Felség! nem okok, hanem szorultságból került üres, és szokott prokátori fogások, melyeket majd minden ügyben a szorult és fogult fel felhordani el nem mulat; mert ami az elsőt illeti, hogy ezen örökös kötést csak maga Bésán Sándor írta volna alá, merő hamisság! Az uradalom részéről aláírta magát először Hellepronth Kata, másodszor Bésán Sándor szekcsői földes ur; már ha a tulajdonos valami alá magát aláírja, hogy ez érvényes, arról szó sem lehet, ha úgy írta magát alá mint természeti és törvényes gyámnok, kifogás az örökösség felől akkor sem lehet, mivel az 1711-ki Kövér nevű földes úr alatt kötött szerződés a kérdéses örökös kötésnél sokkal inkább kedvezőbb lévén, úgy mint a melyik kevés adózásokról, és számba nem jöhető robotról szól, a jelen pedig nyolcz napi robotról, több adózásokról és átengedésekről, az utóbbi család javára köttetvén, kézzel fogható, hogy ezáltal az utód sorsa nem csonkíttatott, de még inkább öregbítetett, márpedig a gyámnok gyámfia állapotját hogy jobbá teheti, arról szó sem lehet az előtt, aki csak kevéssé pillantott is Császári Királyi Felséged által szentesített törvényeinkbe. Ez történt pedig e jelen örökös kötés alkalmával is, ami a másodikat, hogy tudniillik ezen örökös kötés alá magát a Márffy linea nem írván ebbe be nem folyt, éppen semmit sem próbál, mert akkor a Márffy lineának az ellenovást kellett volna nyilatkoztatni, e pedig nem történvén, magából az ügy természetéből foly, hogy qvintecet consensisse rerutatus; mely utóbbi ellenvetés az által leginkább megcáfoltatik; ellenben az uradalom meghazudtoltatik, hogy midőn az említett Bésán Imre, Bésán Sándor fia és utódja a Márffy részt megvévén, azt hitelesen bevallotta, és a Sauska családdal Szekcsői közbirtokossá lett volna, maga Bésán Imre az utód, kinek bőrére és értetlenségére alapítatott az érintett gyáva ellenvetés, ezen örökös kötésnek mind örökösségét, mind divatban való létezését világosan elismerte az által, hogy az 1766-ben ennek megsemmisítésére pert kezdett, azon okon mert két évvel azelőtt, úgy mint 1764-ben a megyei hatóság által a kérdéses örökös kötés érvényessége megismertetvén ezen B., alá legalázattal felterjesztett bírói végzés hozatott, hol a következő szavakkal nyilván kimondatott:”Dominas terestres praecepto etiam articulorum 101.1715.nec non 18,1723.ad implamentum contractualis Urbariiö obligari, per consequens iuxta e jusdem pundta, et non praeter illa, neque ultra illa dutias vis et praestationis a colonis, alioquin liberae migrationis hominibus exigere quire.” magyarul: A földesurak a 101/1715, nemkevésbé a 18/1723 rendeletek szerint, az úrbéri szerződés teljesítésére köteleztetnek, következésképen annak pontjai szerint – semmit azokon kívül vagy azokon felül – az egyébként szabadköltözködés jogú telepes emberektől semmiféle szolgáltatást nem kívánhatnak.

Már pedig szükségtelen a per kezdés, mikor magában a perelni való tárgy semmi, avagy érvénytelen, - úgy a természeti józan okosság kiáltja, hogy ezen két ellenvetés, miben a per elveszte fenekezik, szorultságból származott kifogás, és nem perdöntő kivétel következéskép törvény szerint semmit sem próbál.

4-szer Csalhatatlan kimutatja a jelen kérdéses kötés örökösségét azon körülmény is, mikép az 1767-iki Királyi Kegyelmes Határozat által mind azon kötések, melyek ideig valók, és a földesurak önkényétől függők voltak megsemmisíttettek, már ha ily fajú lett volna a kérdéses örökös kötés is, minden esetre ezen Királyi Kegyelmes Határozat súlya alá esnék; Ami éppen nem történt, hanem meghagyattunk állapotunkban, s az uradalom úgy kezdett pert az örökös kötés érvénytelenítésére – Mely mily tűzzel, haraggal, irigységgel, és hallgatással folytatódott, az ide C,D,E,F,G,H,I,K,L,M, és O, alá legalázattal menesztett, s peresített okiratok hitelített mássai kitüntetik, melyek közül a C alatti régi levél szól mind az örökös kötés meglétéről, mind a szabadékos költözködésről, mind pedig már eleve is az örökös kötés elein a nyomorgatokról, s barbarizmusról, - a többiek előadják a per folyama alatt történt húzást, halogatást, és azon földesúri engedetlenséget, s makacsságot, minélfogva a Nagyméltóságú Királyi Helytartó Tanács többszörözött izben tett sürgönyére és a perben érdemileg felelet nem adatott; a D. alatti környülállásos előterjesztést nyújt a per megkezdésére, honnét is kiviláglik, hogy a jelen örökös kötési ügy via novi cum grátis (kegyelem által új eljárással) reánk nézve még be nem folyt ellenben az uradalom hányszor kezdette, és folytatta ellenünk örökös kötésünket meg semmisíteni törekvő perét, még ezen X alatti határozatot nyerte, nem tudjuk, mint hogy ennek kinyomozására szolgáló peresített irományok a megyei levéltárban nem találtatnak; holott az Y alatti okirat mind a pert, mind a végrehajtási jelentést a szokott őrhelyre tétetni parancsolja; nem különben a Z alatti szolgabírói, és így a per folytatása, és bevégzése alapjául szolgáló jelentés is a levéltárban nem találtatik; aminek oka ott rejlik, mikép a mostani becsületes, és rendet tartó levéltárnok Hojtsy Pál előtti levéltárnokok gondatlanok lévén, még a levéltárnok valamit keresett, addig a kérő az ellene szolgáló okiratot kilopta, s így történt, hogy a jobbágyi kincsek az uradalmi gazemberek által kilopattak, - s jelenleg, bár megyénk mélyen tisztelt Főispánja az örökre felejthetetlen, s minden jó rendnek nemtője Somsits Pongrátz Úr által minden tekintetben jó karban tartatik is, de a mostani jó rend csak a most történteknek, nem pedig az előbbieknek szülője lévén, az elrablott okiratokat a semmiből elő nem teremtheti; úgy történt az is, hogy a megyei levéltárba tett örökös szerződésünk eredeti párja ki lopatott, és más a per vitelére megkivántatott adatoknak hűlt helye, és a jó lelkű levéltárnok keserve. Mely idézett felsőbb ítélet azon okon, minthogy már eddig is a kegyes úrbáriumnak szabályai alatt voltunk, mint rendelhete bennünket, - semmitve örökös Császári és Apostoli Felséged által szentesített törvényeink lelkébe gyökerezett kötésünket – ami reánk épp nem alkalmazható úrbér szabályai alá, amidőn a törvénynek mindakkor szentnek kell lenni, meg nem foghatjuk, annyival is inkább, mint hogy a per folyami úrbér alatti lót erőszakos és kényszerített volt; melynek tiszta igazsága az ügyet

B) Cselekvőleg tekintve, még inkább felderül, jelesen

A) a jelen örökös kötés, nem váratva be az uradalomtól a törvényes ítélet, via facti (tény által) törültetett el; ezt minden kétségen túlivá teszi az F, alá legalázattal felterjesztett hitelített tanuk vallománya, ahonnét Császár és Királyi Apostoli felség ha az idők folytonossága, s szokatlan folyamán indulva ki, megnézzük az attóli eseményeket a jelenleg, hideg sorvadás, és félholtság fogja el minden valónkat; s az elsorolandók csak azokat nem indítják, kiknek keblökbe jégszív szorult.

Hogy catastrofát nem láttassunk előidézni, az erőszakoskodás röviden ebben fenekszik. Az uradalom kihirdettette önfejűleg, aki nem akar a kegyelmes úrbér pontjai szerint szolgálni, arra minden gondolható kínzó szerekkel kénszeríttetni fog. Oka ennek abban lappangott, mivel a kegyes úrbér némü tekintetben kedvezőbb volt az örökös kötésnél; ne volna csak a kegyes úrbér kedvezőbb az uradalomra nézve örökös kötésünknél; minden tétovázás nélkül a királyi úrbér ellenére is a viszonyos erőszak használtatott volna örökös kötésünk megtartására. E hallatlan szörnyetegű parancson akkori adózó eleink megrémülve fűhöz fához folyamodtak segedelemért a Tekintetes Nemes megye igazságosan meg is ítélte a kötés örökösségét, s annak pontjai akénti megtartását, mint már az idézett bírói végzés kimutatja, meg is parancsolta, de ennek ellenére, igazságunk elnyomására anyagi erőkhöz nyúlni földes uraságunk nem iszonyodott. Rettentésül a közelfekvő és nem magány önkényre, hanem Császári Királyi Apostoli Felséged magas szavára, a honok védelmére, és a belső csendesség, és bátorság fenntartására, bölcsen felállított állandó katonaságot szegény városunkra hozatá, s miért oly könnyen! mert a földes úri családból bizonyos Bésán nevű Fő, s épp ott levő hadi tiszt ezen alattomosságot könnyen kiviheté, reményelvén, hogy részrehajtás Császári Királyi Apostoli Felséged legkegyelmesebb füleibe soha sem jutand. Akkor ezen csalárdul használt anyagi erő az uradalom parancsolatjára az óvást tévő öregebbeket, a többiekkel együtt, dél előtt és délután áztatott rekettye botokkal verte, úgy hogy ezen anyagi kénszeríttésben sokan meghaltak, többen más uradalomba költöztek, némelyek berkekbe, és szigetekbe vonták magukat, ahon maradtak azután is folytatólag farkasgúsba, és más kénszerítő szerekbe csukatva kínoztattak, úgy hogy ezen önkéntes barbarizmusra bátran el lehet mondani „Non mihi si linguae certum sint oraque ce tum, Terra vix omnes scelerum compredere formas, omnia posnarum percurrere nomina possim”, magyarul: Ha száz nyelvem és száz ajkam volna, sem tudnám a gaztetteknek minden nemét felfogni, a bűnöknek nevét felsorolni.

Mely borzadalom, s elrettentetés után az uradalom magát via facti birtokába helyeztetve, pert kezdett; s már az ekképpeni divatozás mint szolgálhat törvényes ususul (szokásul), annyival inkább bírói végzés alapul, a mi gyenge elménk meg nem fokhatja; az ilyen tényre Felséges Császár és Apostoli Király, legkegyelmessebb Urunk! ily kifejezésre kel fakadnunk, hogy „zsarnokság”.

b) A jelen örökös kötés a régibb de nem darogált törvények ellen tétetett semmivé. Ugyanis az 1715.105.1.tcz.4.§-ban nyilván parancsoltatik:”ignobiles liberi vel manumissi, si in bona aliquorum Dominorum Tersetrium condessenterit, tales secundum conventionem cum dominis terrestribus initam vel incundam obligati maneant,” (magyarul: A nem nemesek, akár szabadok, akár felszabadítottak, ha valamely földesurak tulajdonában vannak, akkor épolyan kötelességeik vannak, mint ha földesurokkal maguk szerződtek volna). mely törvénycikk szavait az 1723.18.törvénycikk 4.§-sa is szorosan megtartani parancsolja, midőn a következőket szigorítja „ne subditi minus debitis oneritus cum dispendio boni publici onerentur.” (magyarul: Az alattvalók a közjó megfontolásának alapján ne terheltessenek meg jobban). Mely törvénycikkeket az 1836.8. törvénycikk 1-ső §-a még inkább foganatosítni akarván, emidőn szól az úrbéri kötésekről eképp egészíti ki azon régi kötések, melyek az úrbéri rendszabás behozatalának idejét felülmúlják vagy eddig úrbéri úton állapítattak meg, ennek utánna sem vétethetnek kérdésbe, „ismét a 4-ik §-ban „a szerződési bánásmód ott, hol az úrbér valósággal behozva nem volt, mindennemű kötésekre nézve ezentúl is meghagyatván,” hogy pedig örökös conractuálisták voltunkba beperesített irományok oly kétségtelenné teszik, miképp az arról kételkedő, nem kételkedő, hanem megátakodott erőszakos vakmerő és jograbló. –Ezekből cselekvőleg tekintve a jelen tárgyat, felderűl:

c) Hogy ezen uradalmi tény örökös kötésünket tekintve, nem csak a fennálló, és divatozó törvények ellen irányoztatott, hanem egyszersmind valóságos kriminális tettet is árul el. Ezen vizsgálólag és cselekvőleg előadott okok Felséges Császár és Apostoli Király Legkegyelmesebb urunk! már most szem eleibe terjesztik a legalázatosabb esdeklés azon igazalmát, mely az örökös kötésre illik. Ezen törvénytelen és erőszakos elnyomatásunkat Felséges Császár és Apostoli Király, Legkegyelmesebb Urunk! mindenféle törvényes úton és módon, kivántuk kivilágosítani, de minden törekvéseink az uradalmi hatás ellen füstbe mentek; melynek környül állásos előadása a második legalázatosabb kérést igazollya.

Mindjárt az első elnyomatáskor öreg Krammer Jakab és Nagy Mihály adózó társainkat felküldöttük Bodogult dicsően uralkodott Felséges Császárunkhoz és Királyunkhoz 2-ik Józsefhez s ezek kedvező fejedelmi kegyelmes válasszal is tértek vissza, de ó fájdalom! létre nem kapatott. Ennek következtében nem állhatva az ezen folyamodás miatt okozott kínoztatásokat, viszont felküldöttünk Boldogul dicsően uralkodott Fejedelmünkhöz Felséges Császárunkhoz és Királyunkhoz I-ső Ferenchez Dimics Proko, Kerner János és Csombor Mátyás adózó társainkat; de ezen folyamodás után is sorsunk oly rosz leve, hogy 1823-ban ismét esdekelni kéntelenítettünk más követeket küldeni, és ügyvédet fogadni. De sem a követek küldése, sem az ügyvéd vállalása sorsunkon nem könnyített, sőt inkább nehezített. A követek ugyan 1823-ban Frányó Antal, Faller János, Huitz Antal, Faller Mátyás legalázatosabb panaszunkat legfelsőbb helyen benyújtották, s a megyére küldetett: De a most nevezett követek ezen legfelsőbb helyen benyújtott kérelmünk következtében, noha a szentelt Felség Salvus Conduktussal őket ellátni legkegyelmesebben méltóztatott, Salvus Conductusokkal Vangel József nevű megyei esküdt által, úgy minden eredeti okirataiktól megfosztatván, nem okulván az e kihágások ellen rendelt törvények, tömlöcbe hányattak és ok nélkül büntettettek, és lázítóknak kiáltatta ki, mind az uradalomtól, mind a megyétől. Itt miután az ártatlanság letiportatott, és egész nyomorult községünk az ellenszegülésnek, és vakmerő forrongásnak szokás szerinti fekete fátyolával jellemeztetett volna; fonák felvétel útján mint ilyenek a legfelsőbb helyen bevádoltattunk, attól a megyétől, mely 1764-ben a legnagyobb pártfogónk vala, attól a megyétől, mely örökös kötésünket hitelitette, attól a megyétől, melynek kebelében mint csendes és hiv fiak lelkes örömökközt vártuk a szövétnek meggyújtását, ami annál inkább vészőbb volt mert mint fiak a legjobb atyától szenvedtük ezen oknélküli gyaláztatást, és jogkiütést; annál is inkább sorvasztóbb, mert mint az „)” alatti hitelitett okirat mutatja, amidőn a véleményadásba fenekítettük minden reményelhető jogainkat, mint édes fiak, mostoha apákra találtunk; hol az apák a fiaknak még az eledelt is megtiltják, azon ürügy alatt, nehogy még eszik, a késsel magának kárt tegyen. Igen! mert az idézett véleményadás egész pártfogolását abban fenekíti, mikép jogainkat, mint amellyek által erősebbek, és gazdagabbak leszünk, Udvari parancs ereje nyomán azért ne engedtessék megkereshetni, s idő jártával abba iktattatni, nehogy ezen terv kivétele költségbe kerülvén végkép tönkre jussunk, mert ezen szavak az „)” alatt idézett jelentésből merítvék”. Ezen engedetlen szekcsői jobbágyok régibb nyughatatlanságaik miatt tetemes és haszontalan költségekkel terheltetvén, ekkoráig több ezer forintokból álló adósságaikat le nem pótolták, mint pedig az méltó figyelmet érdemelvén, hogy újabb költségekben keveredvén, mind az úri, mind pedig a közönséges adózásoknak pótlására elégtelenek lesznek, a Tisztelt Magyar Tanács megkérettetik: hogy ország szerte való hirdetés által kit-kit azon nyughatatlan jobbágyoknak adandó költsöntől pénzének veszte alatt letiltani méltóztasson. –„egyenesen ezeket és nem másokat jelentenek. Mi légyen a perköltség, s mibe kerüljön egy ilyen per, együgyü eleink nem tudván ha csalattattak, mi arról nem tehetünk, egyéberánt ezen teher is a megyét, és az uradalmat nyomja, mert mint jó atya, és türvényes gyámok, az illyesekre felügyelni, törvényes kötelességök lett volna: ami azonban nem történvén, most az ő hibájok, és gondatlanságokból eredő kárral kívánják magokat szépíteni.

Ferde gondolat! és atyátlan tett! meg kell vallani felséges Császár és Apostoli Király, legkegyelmesebb Urunk! hogy az az akkori magyar törvényes atyáskodás, az atyáskodás örve alatti zsarnokoskodás volt, mert valakit büntetlen jogtalan nem csak háborgatni, hanem attól mesterkélt, és erőszakos utakon megfosztani; egyenessen zsarnokság legelevenebb tettesült alakja, e történt pedig velünk, akkor és akkor amikor földes urunk örökös kötésünket melyet akkor is már akaratunk ellen örökösen kötött, felbontani, és kínokkal eltemetni Isten és ember színe előtt nem borzadt. Azonban távol legyen Császári és Királyi Apostoli Felség, hogy itéljünk. Ítéljen és büntessen az Isten, ki a gonoszt megbünteti, és a jót jutalmazatlan nem hagyhatja; e tekintetben mi csak az ügyet emeljük ki úgy, amint áll, annál inkább lehet leverőbb, és aggasztóbb, hogy amidőn most utoljára valamely Magyarosy Antal nevű szegény jobbágy társunk, - ügyvédet már fogadni nem is mertünk – el lévén az is tiltva – a robotozásbeli kegyetlenséget, ütéseket, és büntetéseket nem állhatná, Császári és Királyi felséged leborulva panaszkodna, ezen panaszt megtudván, a megye és uradalom, lázítónak hireszteltetett, és befogatni rendeltetett midőn megyénkben minden jogkeresés lázadás: itt arról értekeznünk kell. –Lázadáson Császári, és Királyi Felség mást nem érthetünk rendezett és sarkalatos törvények alatt lévő országban, mint azon törekvést, mely azt az állapotot tenni rosszabbá, melynek szükségképi gyakorlati létét törvények szigorítják, legfőbb helyt érdemel és az őszítő súly ezen szent zsámolyán áll e tekintetben a társaság azon föllengős kincse, mely teszi azt azzá hogy legyen társaság, törvény, állománya ez a társaság lényege, mi teszi azt, hogy az, és nem más; értjük ezalatt a legfőbb hatalom összpontosulását, - mely minthogy tökély képben (ideál) nem létezhet, tehát testesülve kell annak ragyogni. –Ezen testesült szentek szente a társaságnak, valamint sérthetetlennek kell lenni, úgy szentnek is, mint amely feje, és így élete lévén a társaságnak, ennek hunytával elhunyt maga is. –Második helyen az öszitő súly legyen szent Zsámolyánál áll a testület, s szent egyesített fő hatalom és maga a társaság által hozott törvények fenséges volta; s harmadik helyen áll, s mint egy széket összeolvasztja e kéz szent eszme nyomán az az által nyert társasági boldogság. Már aki ezek ellen cselekszik, az igazi lázadó, és méltó, hogy a társaságból kitétessék, mint amelyből különben is magát kitagadni nem iszonyodott. Az ily értelembe vett lázításokot és lázadókat, hogy honi törvényeink is az előszámláltak szerint mérik abban csak az üthet vasmacskát a kétségbe esés kételkedő tengeri szirtjei közt ki a barna éjt a világos nappal összezavarni képes, és megszokta. Már az előrebocsájtottak szerint, hogy mi valaha lázadtunk, avagy lázadhattunk e? könnyű megítélni az ily lázadás, melyet törvényeink is valóban lázadásnak neveznek, általános hatásunak kell lenni, különben nem lázadás, és így nem az ország törvényeibe ütköző; azonban mi hatással voltunk e tekintetben csak a szomszéd falura nézve is Császári és Királyi Felséged legbölcsebben méltóztatik tudni, tudniillik semmi némű hatással, mert ha hatása lett volna az ily lázadás Fejedelmi tudat nélkül nem lehetne. Itt büntetésnek kell lenni, azonban a Felséges Királyi legkegyelmesebb kéz halált senkinek sem írt. A törvények sérthetetlensége mi általunk veszedelmeztetett? koránt sem! a hon általjános ipara általunk akadályoztatott? éppen nem! mi volt hát oka az ily érdemtelen elkeresztelésnek? az ön haszon. És így a közjóért hozott világos törvényeket amidőn a földes uraság nem pedig mi szegte meg: most kérdük ki a lázadó? Nem de nem maga a földes uraság e? ki minden kigondolható kínzó és elkeserítő eszközöket kigondol örökös kötésünk eltemetésére; amidőn társas életben a birtok és jog szentségének sérthetetlennek kell lenni, avagy szüksége van a megyének ily allyas kifejezésre és elkeresztelésre? Legalázatosabb véleményünk szerint, amidőn a Királyi Legfensőbb Kegyelem a megyéknek engedett arra hatalmat, miképp a szóbeli versenyeket és mérgesebb kitöréseket, vagy kihágóbb részleges és öszvejöveteleket, ha másként nem lehetne, brachium rendeléssel is, -amint azonba, hogy a megye szinte a múlt évben fonákul, és érdemetlen használt, kórós, és több 5 helységek ügyébe, kimutatja a Commandáns azon mondolata, miszerint az állítá, hogy inkább kellett volna katonáit a békétlen szúnyogok, mint a békés, és lázadóknak rosszul kiadott parasztok ellen vezetni-zabolázza; amidőn lázadás ellenben lázadáshoz való eszközök nélkül még csak nem is képzelhető – illyes eszközöket pedig a magyar parasztnak nem szabad: - sokkal bűnösöbb előttünk az, aki a lázadás lehető ideáját feltüntetni meri, s az által hasznot vadászni, és elnyomást mesterkélni, mint az aki valóban nem álhatva az igazságtalanságot a zsarnok ellen szavat emelne. –Ezekből felderül, hogy a mélyen tisztelt megye akkori tagjai – a mostaniakról szó sem lévén – mostoha apjai voltak az édes, és most is tápot nyújtó szegény gyermekeknek. Kitetszik mily fokon állhat itt az elkeseredés, még is billiózott a türelem, világos, hogy Szekcső soha más nem volt mint engedelmes jobbágyság; hogy jogait védeni köteles arra természeti, és tettleges törvények szabadalmazzák; -jogvédés és lázadás egymástól Felséges Király! nagyon különböznek; ezekre a hamis apostolokra illik ezen szózat is. „Pejoraque seacula ferri temporibus, quorum sceleri non invenit ipsa nomen, et a nullo posuit natura metallo.” Magyarul: rossabb századokat sodornak az idők, melyek bűnének magok sem találnak nevet, sem a természet nem véste ércbe.

Az ügynek ily állásában, hogy újra a fonák gondolatok, a tárgy ferde kiemelése s az igazság elnyomására kikoholt lázadási büntetésre méltó eszmék ne nyargalják keresztül kasul honunk vihartalan egét: az újabb törvények eredménye nyomán ügyvédet vallottunk, és pedig a már nevezett Szecsei Szabó Pétert, kinek is szabad tetszésünk szerint a teljesíthetendőket elejbe terjesztvén, véle ezen szerződést kötöttük melyet a „)” alatt mély hódolattal előterjesztünk. Ezen szerződést azonban, melyet az egész nép közakarattal kötött nevezett ügyvédével, az uradalom érvénytelennek nyilvánította; minden esetre azért, hogy senki ingyen dolgozni nem lévén köteles, bizonyosan becsületes ügyvédünk a jelen ügyet elhagyja; annyira, hogy még a megye inquisitiot is rendelt, vajjon az érintett szerződést megtartjuk-e, vagy már annak előleges pontjait teljesítettük is? Mit rejtsen magában ezen túlságos atyáskodás, már fellebb elő adni mély hódolattal merénykedénk, itt csak azt terjesztjük fel erre legalázatosabban, hogy különös a Megye némely tagjainak gyűlésileg tett azon megjegyzése is, miképp ügyvédünket tudatlannak, és dologtalannak nevezék, azon okból, hogy ennek megtudása bennünk hideg indulatot gerjesszen, de amidőn ezen hamis vádat ügyvédünk fáradhatalan munkássága hetenkint nálunk történt szünet nélküli dolgozása jámbor, józan, vallásos, és egyenes lelkű magaviselete annyira megcáfolnák, hogy ezen a hamis vádon álmélkodnunk, Ügyvédünket az ártatlan szenvedőt még inkább becsülnünk és tisztelnünk kell: nem hogy tőle elállnánk, sőt kérjük Császári Királyi Felségedet, hogy ennek az igaz, hasznos életű egyénnek békességbeni megmaradására, mint aki életét, Felséged hűségére, az elnyomott igazság, és kínlódó szegénység védelmére szenteli, hathatós intézkedéseket tenni legkegyelmesebben méltóztassék; annyival is inkább, minthogy minden kikoholások, a hamis reá fogások ellenére is, most ellenségei, amidőn a fél világ bűnökben él, azt reá fogni nem iszonyodtak, hogy ő vallástalan, és káromkodó, s azért őt el tsukatni akarják; holott nevelése, származása, s élete oly szilárd és határozott istenes élet módot jellemezének miszerint az így élő bátor lélekkel száll szembe a halállal. Az ügyvéd ellen tett alattomoskodások látni való Császári Királyi Felség! mind azért tétetvék, hogy amidőn ennek lelke megvesztegethetlen kituratna, és más tolatna oly nyakunkra, mint az előbbiek, kik miatt folytonosan vesztettünk.

Végre a mi harmadik kérelmünk tartalmát igazolja előterjeszteni ezen környülállásos előadás. A már sokszor nevezett és mint nálunk szokás hívni, Tekintetes, Nemzetes, és vitézlő Barthus Eduárd úr, Tekintetes Nemes Baranya megye Mohácsi járása alszolgabírája, hallván a Rhimareknek, - ezekről a Rhimarekről legyen mondva, hogy tudtunkra három testvérek, úgymint Ignátz, János és Ferenc atyjoktól az öreg Rhimertől ki a pécsi káptalan 27.Seminárium 17, és a Székesegyház 11 faluból álló javaiban Exactor vévén eredetőket, egyik jelessen Ignátz a megyében első kamarai javaknak a második tudni illik János a Vármegyének, a harmadik, és így Ferenc a Káptalan, Templom és Szeminarium javainak apja mintájára ügyviselőjök, s eszerint ily atyai és testvéri kiegyenlítésben hogy teheti a Coficiens azt a mi, hogy jelentheti az exponens hatalmát avagy a törvényes kérdések hogy intéztethetnek el célszerűen az ily módosan elkészített aeqaitioban, a mi gyenge elménk már csak annyiban sem foghatja meg, amennyiben a törvények ellen van; annyiban sem, amennyiben a Vaiszlói kamarai jószágban lefolyt úrbéri perben mit tett a testvéri colussio, ahol Rhimer János mint megyei ügyviselő, testvére Ignátz, mint uradalmi játszotta a szerepet; el annyira, hogy amint halljuk még okiratok is körmöztettek, mely is a per felterjesztése alkalmával kiviláglik, így állván a baranya megye tiszti ügyészet, hogy a szegény jobbágy benne pártfogót nem találhat, a napfénynél is világosabb, -azon szerencsés sorsokat, miképp percz alatt 200000 forintoknak uraivá lettek, mint ezeknek uszányok, Bécsbe hiven kiséré őket, a hív kíséretnek mint halljuk, de bizonyosnak nem állítjuk-Posonyban egy új, s még hívebb fogadás leve szüleménye az tudni illik: hogy ha szinte ők tudni illik a lutri által még szerencsésebbé lett Rhimar testvérek, és ő együtt indulnak is Posonyból, ő az az Barthos szolgabíró, még is előbb Pécsre érkezend, az oda haza maradt tekintetes Asszonyságoknak ezen örvendetes hírt megviendő, és a fogadás 10 pengő forintokkal garantiroztatott. Mint ezek azonban haza, mint nem a dologhoz tartozván a tárgyhoz e tartozik, hogy Barthos Eduárd szolga bíró múlt 1843-ik év deczember havában estéli hét óra tájban Szekcsőre érkezett egyedül maga, és a korcsmába szállot, amint a későbbi körülmények felderítik, oly későn, oly estve, és oly sietve azért jött, hogy innét Pécsre a mi egyéb iránt Szekcsőtől három állomásra esik, még kilencz órára oda nyargaltathasson, ami különben magában lehetetlen, mert hat magyar mérföldet 2 óra alatt egy rendbeli ló, és egy kocsi a magyar földön ki nem futhat; így történt volna pedig a dolog akkor, ha 7 órától 9 óráig kívánsága szerint Pécsre kellett volna vitetni -–s a korcsmárost a város házához küldi azon izenettel, hogy a város két lovait a város bírája mindjárt befogassa, és őtet azonnal tovább szállítsa. A korcsmáros jelentésére a város bírája és város jegyzője a városháznál nem lévén, a városháznál levő, és a város adópénze őrzésére rendelt Hasz nevű város esküdje megjelent. Ezen új esküdt, ki csak ezelőtt három héttel lépett szolgálatába, mely idő alatt Szolgabíró uram magát Szekcsőn nem mutatta, Barthus Eduárd alszolgabíró urat meg nem ismervén, megkérdezte, hogy ki légyen; mire Szolgabíró úr mérgesen kitörve, basai parancsoló hangon viszonzá „hát semmire való hunczfut! nem tudod, hogy én a ti főbírátok vagyok,” a hunczfut név osztogatása senkinek örömest nem eshetne, és így Hasz esküdtünknek sem, amidőn ezen becstelen címzés alól magát kivétetni kívánná egyszersmind alázatosan kijelenti, mikép ő a járásbeli főszolgabíró urat igen is jól ismeri, de minthogy az sokkal kissebb termetű ember, mint sem ő, s így főbírónak el nem ismerheti, hanem mégegyszer megkéri, hogy jelenteni ki, tudni illik személyzetét, s akkor a kívánt forsponttal fognak szolgálni. Ezen igaszágos kérdésen Barthus Eduard a maga tiszti állását és characterét felejtve, nem hogy kiagodnék, és kérelmét valósítaná, hanem vad kan módjára a szegény adózó esküdtnek rohant és agyba főbe verte. A megijedt és ellentállást nem szokott szegény adózó társunk magát a futással akarván oltalmazni, a várásházához szaladt. De itt is az asilumnak vélt hely hóhér pölöngérévé vált. –Mert a vérengzéshez szokott szolgabíró, igen is, mert megyénkbeli nyomja helységbeli adózó társainkkal is úgy bánt, amellett egy mohácsi Izraelitát, azért, hogy a nyomorult bizonyos gyolcsok áráérti több évek óta nála levő aktiv tartozását tőle követelné, nem csak megvágatta, azaz gyalázatos módon megbotoztatta, hanem a mi több, miután ettől a nyomorult izraelitától vásárolt gyolcsból készült inget több évek folyama alatt viselné, most a fél rongyolt ingeket véle áristomozás mellett vissza vétette, és egyszersmind a varrás árát is rajta megvenni nem szégyenlette, - a városházába rohant utánna, s a megrémültet az ügyefogyottat, a gyámoltalant az engedelmest, az őtet fizető nyomorult adózót, a nagy méltóságú kincstár 1200 pengő forintból álló adó pénz őrzésére rendelt esküdtünket, miután Felséges koronás Fejedelmünk szolgálatjára, a köz jó ezen megye egyéb dolgait érdeklő tárgyaknak elővételére, és elintézésére eskü szentsége alatt lekötött ujjait a nevezett nyomorult esküdtnek agyba főbe történt verésére fordítaná annyira elverte tulajdon kezével, hogy eskü alatt a békesség megtartására kötött ujjait ezen nyomorult vérébe mártani nem iszonyodott, -kinek jajgatására a közellevők öszvejövén, a bírót és a jegyzőt elhívták ezek a tetten elálmélkodván, amidőn a szolgabírót, mind az esküdtet mind pedig a csata helyet vérbe látták, mert méltán az gondolhatták, hogy rabló ütött a városházára, ki a város adópénzét elrabolni czélzásba felvette, - tüstént az ok okozatja ki tudására indultak, mindenek előtt orvosért küldve az esküdt feje vére elállítása végett. A vérengző derék szolga bíró a kérdés után mind a bíróval mind a jegyzővel hasonlóképen akart bánni; de tanácsosnak nem vélvén hasonló tettől el állott; s miután bennünket jól öszveszídott volna, s megigérné, hogy majd megtanít bennünket, kijelenté azon kívánságát, hogy a város lovai őt tüstént Pécsre vigyék. –A város bírája noha több törvénytelenségét jól látta ne hogy több ízetlenkedésre nyújtson alkalmat, megigérte hogy ő igenis fog mindjárt rendelni lovakat, hanem a város lovaival nem szolgálhat, minthogy a kocsi a napokban eltörvén, csináltatás végett Mohácson van, jobbágy kocsiba pedig fogatni valamint nem lehet, úgy törvénytelen is, minthogy a jobbágy forspontba kocsit nem tartozik adni, hanem kocsit és lovat: így tehát jobbágy négy lovakat forspontba egyszerre kirendelend; de ezeket is csak egy fél óra múlva mivel a megye a rendes forspont állomásokat eltörölvén, a városban még most kell keresni azokat is. Erre ő nagy mérgesen ismét a korcsmába visszatért, azon igérete viszonzása mellett, mikép rövid idő múlva meg fog bennünket tanítani. A lovak megrendeltettek. Azonban ő ezeket be nem várta, hihető azon ürügy alatt minthogy a paraszt lovak csak egy állomásig rendelhetők, ha ő minden station még Pécsre ér lovakat vált, nem estvéli, hanem reggeli 9.órára érhet Pécsre, - s így a Posonyban tett 10 pengő forintos Rihmares fogadás elvész, hanem postalovakon megindult, s ezáltal is mind a város bírája, mind pedig a maga szolgabírói tekintetét compromittálta, amidőn éj idején az emberek munka utáni nyugvásokból felveretvén, csak bolondnak tartták: s az ily elbolondítások más ízben is aztán hitetlenséget szülvén, hogy a publika administratioba mily csonkításokat tehetnek, igen könnyű eltallátni nagyító üveg nélkül is. A dolognak jelen folytában mi előtt ezen sérelmünket az illető helyen orvoslás végett előterjeszthettük volna, a már többször nevezett Bartus szolgabíró, hogy ezen igéretét, mi szerint bennünket meg fog tanítani, teljesítse, folyó év január 9-én egy levelet küld egy forspont alkalomtól, és a város bíráját, és a megvert Hesz esküdtünket magánál tüstént megjelenni keményen parancsolta amint a DB alá legalázattal felterjesztett eredeti levélnek hitelített mássa bizonyítja. A parancsolatra az idézettek megjelentek, amint szobájába beléptek tüstént a bírótól azt kérdezi, „micsoda ez a kezedben levő pálca?” amire a bíró egész illedelemmel feleli „bírói pálca”, amire a szolgabíró egyszerre a bírói pálcát kezéből kirántva, hogy megmutassa miképp a multkor tett igéretét megtartja, minden kihallgatás nélkül drabantjának parancsolja, hogy a bíróra mindjárt tulajdon bírói pálcájával három az esküdtre pedig 12 botokat üssön. Az emberi lealacsonyításnak a bírói tekintély megfertőzésének ezen legocsmányabb példája meg is történt, s a basailag kiszabott büntetést ártatlan mindenik elvevé, s ezen Scurra után az ártatlanul meglakoltak a házból becsületesen kilökettek és útnak elbocsájttattak; hozzá téve, hogy haragjának súlyát ennek utánna még inkább fogják érezni, és majd megtanít bennünket, miképp kell az urasággal perelni, avagy pert kezdeni. Ezzel a hatalom visszaéléssel még sem elégedvén meg, újra bíránkat azért, hogy mért nem a város négy lovait fogatta be neki akkor, amikor az uradalom, és nem a közönség dolgába járt, és még is az Clenorium contójára mert quitálni, holott paraszt lovakat parancsolt vasra verette, és gyalog Pécsre késértette; Amidőn ezen szégyen és keserv miatt a bíró görcsöt kapva az úton félholtan feküdne, az ezen törvénytelenséget újra elkövető, s épp ugyancsak a város négy lovain arra nyargaló szolgabíró a félholtat megpillantván, ijedtébe vissza küldötte; s az erre jövő utasok az útmelletti tó állásából locsolták fel, még magához jött. Ha van a zsarnokságnak neve Császári Király Felség! ez valóba az, s ezt az uradalom, az a javunkat kívánó jó atya szívesen elnézi, csak hogy bennünket az igazság kereséstől elrettentsen. Hasonló, de égbe kiáltóbb rettentésekkel kínoztattunk az előbbi per folyama alatt is.

S mind ezek mellett nem hagyhatjuk említetlenül valamely Hermán másod megyei orvos embertelen tényét is; ki midőn arra megkérettetnék, hogy látleletet adna, és orvoslatot nyújtana, azt mondá:”a kell nektek, ha nem volt ez elég, kaptok még többet is akasztófára valók, én látleletet nem adok.” Furcsa kis orvoslat Legkegyelmes Király! Legalázattal esdeklünk ezen immoriger egyén kiegyenlítéséért is. Híre futamodik azonban még ezek így folynak, hogy minden elnyomások ellen orvoslást keresünk, hogy minden törvényes panaszainkat egyedül Szentelt Császári és Királyi Felséged legkegyelmesebb színe eleibe óhajtunk terjeszteni a mér többször nevezett ügyvédünkkel Szabó Péterrel, -vévén észre a földes urunk, hogy ennek nem jó napja szakad, mind minket leghívebb és engedelmesebb jobbágyokat, mind ügyvédünket a tekintetes nemes megyének ártatlanul bevádolt, minek kimerítő megvizsgálására e már többször nevezett Barthos Eduard szolgabíró küldetett ki, kit a megyére feladtunk kegyetlenkedéséért; amire a megye azt végezte, hogy véle közöltessék mint a CC, alatti oklevél bizonyítja. Mint tette azonban ezen kegyetlenkedő Barthos Eduard szolgabíró vizsgálatot a megyének DD, alá kulcsolt határozata következtében a megyére feladott és EE, alá legalázattal menesztett oklevél nyomán az erre tett határzás is; melyből nap fénynél is tisztábban kimutatja magát az elnyomás, részrehajlás, s így a megye jobban szeretvén hinni egy már több ízben is rendetlenségekről jól megrótt egyénnek mint az egész sérelmes közönségnek panaszát meg vizsgálni mind mi alázatosabb esdeklők nyomatunk, mind a nevezett bíránk Smercsák Jefto jelenleg is Sirok Pál és Szekeres Pál szegény adózó társainkkal ártatlan a megye börtönébe tartatnak, s a legnagyobb munka ideje is, hozzá téve, hogy a főbünösökhöz zárattatva, kezességünkre ki nem bocsájttattak, holott a nagyobb vétkeseket is számtalanszor kibocsájtja a megye kezességre. –Mivel érdemelte egész községünk ezen irtóztató szenvedéseket nem tudhatjuk, az fáj csak egyedül lelkünknek, hogy akik a perről, és keresetről lemondanak azoknak semmi bajok; így a bíró, ki nem pénztárnok, és a pénzkezelésbe soha be nem folyt, szenved azért, hogy a pénznek hiánya nincs, a kassér pedig amiért a keresetről le mondván az uradalomhoz vissza állott, bár ha hibás lenne valaki, ő lenne a hibás büntetlen hon mulatozik.

Mindezekből méltóztatik legkegyelmesebben Császári Királyi Apostoli Felségednek átlátni, miképp a legalázatosabban felterjesztett kérelmeink mind igazak, -az elnyomatás a legnagyobb lépcsőn áll, s a nyomasztó kínzások fekete sűrű serege küszöbünk előtt undorkodik; méltóztatik legkegyelmesebben átlátni, hogy itt naponkint több ezer lélek emel imát a szabadulásért; de Isten után egyedül csak Császári Királyi Apostoli Felséged enyhítheti ezeket.

Ugyan azért ezen három rendbeli legalázatossabb kérelmeinket megújítva, magunkat pedig Császári Királyi Apostoli Felséged kegyelmességébe ajánlva a legmélyebb hódolattal, s tisztelettel vagyunk s így halunk. Császári és Királyi Apostoli Felségednek örökös hívségű és engedelmességű jobbágyai Duna-Szekcső mezővárosa szegény adózói fejenkint jelesen ezeknek nevében és személyében annak mostani előljárói név szerint Nagy Ferenc öreg bíró – Schlauk Ádám borbíró – Hesz József – Fülöp László – Foki József – Tóth Imre – Pandur Gliso – Bugaria Vászó – esküdtek és az egész város közönség fejenkint (P.H.) Kiadta Angyal Pál hites aljegyző.

Öszve egyeztetett az eredetivel – Kissfaludy Károly, és Dolinger Károly által.

Fenti terjedelmes urberiális kérelem leközlésével kapcsolatosan leközlöm az Uradalom nyilatkozatát, melyet fenti panaszirat megdöntésére adott be Baranya vármegye Választmányához.

A felzeten

Declaratio de anno 1845 super petio opidanorum viam novi cum Gratia in Processu Contractuali sibi elargiri supplicantiu.

Nyilatkozat az úrébresek ama kérelme felől, hogy szerződésük ügyében való pert kegyelem útján foganatosítsák.

Belül:

Szekcső város folyamodványa

Tekintetes Választmány!

Duna Szekcső Mvárosa községének legfelsőbb helyre nyújtott abbéli folyamodása, mi szerint a szerződési pere újításának kegyelem útján való megengedéséért azon okból esedezik, mivel állítólag az uradalom a közte és a község között létező örökös szerződést erőhatalommal s önkénytesen megsemmísíttette, az uraságok egyik tagja mint katonai főtiszt kormány alatt álló katonaságot ön magától s felsőbb Rendelet nélkül a folyamódók ellen használta volna; vagyon szerencsém az uradalom részéről következőket alázatosan előterjeszteni: Csodálni alig lehet, hogy olyan nép, mely ifjúsága idejének legnagyobb részét a Duna által képezett nagy sziget regényes erdeiben barmai őrzése mellett henyélve tölti az ábrándozásba szokik, a jelent felejti, s szüntelen boldogabb Canoanról álmodozik, s fájlalni csak azt lehet, hogy eme nép a keserű tapasztalás által sem okulva, oly csalképhez ragaszkodik mely nyugalmát zavarja s jólétét veszélyezteti. Ily csalkép Szekcső lakosaira nézve az örökös szerződés, mellyel már egy század olta bibelődvén, tőle minden bírói ítéletek s legfelsőbb rendeletek dacára megválni nem tudnak, sőt miatta vagyonoknak tetemes feláldozásával már már a vég elszegényedés és pusztulás ki-----(olvashatatlan) jutottak; hogy pedig minden alap nélküliek legyenek a folyamodó község előadásai mind állítólag Szerződési állapotjuk mind annak eltörlése körüli viszonyokra névbe kitetszik a következőkből:

1763-ik esztendőben s így még néhány évekkel az Urbérnek behozatala előtt a Földes uradalom Szekcsői határát szabályozni kívánván a község a lefolyó perben örökös szerződésre hivatkozott, mely azonban 1764-ik esztendőben tartott (olvashatatlan szó) 110 számú bírói ítélet által félre vezetett és egy Szekcső Mvárosára nézve kimunkált Urbér ítéletileg meghatároztatott a Megyei Törvényszék azonban a Perbeli körülményeket az Ugyeletnek megalapítására elengedőknek nem vélvén 1766-ik esztendőben eme szabályozást célzó s illetőleg szerződési ügy pótló próbák mellett megnyittatott és az anya pörben hozott Urbéri ítélet mind az Uri mind pedig Megyei Törvényszéken 2-ik szám alatt helybenhagyatván – az állétólagi örökös szerződés félretételével az Urbéri szabályozás megalapíttatott s valamint ezen külön urbér még az évben 3. szám alatt úgy az általjános Urbér a reá jövő 1767-ik esztendőben a kiküldetett Tisztviselő által 4 szám alatt behozattatván, a község tulajdon 5 szám alatti kérésére a szabályozás folytattatott és 1775-ik esztendőben a 6. szám alatt az Urbéri Tabellák meghitelesíttettek.-

Több évi békés használat után nyugtalankodni kezdett a szekcsői jobbágyság boldog emlékezetű József császár idejében, folyamodásukra 1788-ik esztendőben keletkezett legfelsőbb parancs által peresített szerződési ügy felvétele és elintézésével a Megyei Alispány bízatott meg, ki a 7. szám alatt idecsatolt felsőbb jóváhagyással hozott ítéletben újólag kifejti, hogy a folyamodóknak szerződési állapotba való részin helyeztetésüket kérelmük valamint minden alap nélküli úgy azok folytonosan Urbér alatt lévő jobbágyok voltak és legyenek. nem szünvén azonban meg Szekcsőnek lakosai Urbéri perüket többszörített elmozdítás után is folytatni Ő Felségének Legkegyelmessebb parancsolatjából a NMMK. Tanács olyatán 8 szám idecsatolt 11401 számú intézményt bocsájtott ki 1806-ik évben melynek ezen szavai „Altefata sua Majestae clementer resolvere dignata est, ut praeallati oppidari jam Urberialiter regulati porro etiam in statu regulationu reliquantur, sequaicites sententia sedis Dlis ad effectum dedicatur”, magyarul: Ő Felsége kegyesen elhatározta, hogy nevezett úrbéresek, már úrbérileg szerződésben lévén tovább is ilyen helyzetben maradjanak.

Egyenesen parancsolják, hogy a Szekcsői község mely már urbérileg szabályozva vagyon (eme urbéri állapotjában továbbá is megtarttasson) és az Urszéki ítélet végrehajtasson, melynek eszközlése küldöttségre bízatván ez eljárásról jelentését még azon évben 9 szám alatt be is adta azonban a Jobbágyság mely minden törvényes Bíróságok által Urbéri kötelességeinek további telylyesítéssére szoríttatott s melynek Legfelsőbb Helyre újjólag tett folyamodása is 10 szám alatt alapnélkülieknek találtatott – azt mit a törvényes úton el nem érhete tettleg s ön erejével kivinni szándékozván 1806-ik esztendőben fellázadott, s mind Földes Urának mind pedig a Nemes Megye Tisztviselőinek ellenszegült és a Nemes Vármegye 11 és 12 számok alatt Legfelsőbb K.K.Tanács következtében nem csak főben járó pert kezdett hanem a törvényes ítéletek és Királyi rendeletek ellen dacoló Jobbágyság ellen a Megyében szállásoló katonákat is rendelt, s mint ollyast a nemes katonaságot használta -–valódi rágalomnak tekénthető tehát a folyamodók azon előadása, hogy Bésán ezredes, ki csak 1810-ik évben helyeztetett a megyébe ezen katonai hatalomkart önkényesen mint kormányzó alkalmazta volna a Jobbágyság ellen, valamint a katonai Törvényekkel nyilvánságos ellentétben levő ellátás soha meg nem történte nem is képzelhető anélkül, hogy az illyetén eljárás Ő Felsége s az illető Törvény hatóságok által nyomban meg nem fenyíttetett volna; hogy pedig ezen vétkes ellenszegülést a Nemes Megye újjólag szigorúan megfenyíttetni kívánta volna kitetszik annak 13 szám alatti határozatából, melyben a község ellen megyei hatalmat az izgatóknak befogatását nem csak megrendelte hanem a községnek a 14-ik szám alatti feljegyzés szerint már közel 60.000 frtig való adóságba merülése miatt azt is közhírré tétetne, hogy a városi községnek már senki pénzt kölcsönözni ne merészeljen, és a község nyugalmának fenntartására; katonaságot abba helyezni határozott s eme határozatának helybenhagyatását a NMMN Helytartó Tanácstól is kikérte s foganatosította.

Többnyire úgy látszik, hogy a Szekcső község egy lázban sínylődő beteghez legyen leginkább hasonlítható, mely ha két napig nyavalyájától ment a harmadikán ismét vissza esik betegségébe a forrósága az ábrándok világába helyezi őt. –Ugyanezen Szekcsői község mely már 1776-ik évtől fogva a törvényes és törvénytelen orvosságoknak hosszú sorát keresztül használta 1823-ik évtől fogva ismételve Szerződési betegségébe vissza esett, ezt azonban Ő Cs.Kir.Apostoli Felsége végképen döntőleg elintézni kívánván 1835-ik évi 4861 számú Legfelsőbb Parancsolatja által amely 15. szám alatt ide kulcsoltatik azon szigorú Rendeletet bocsájtotta ki, hogy miután a Szekcsői község által ismételve kívánt Urbéri szerződést tárgyazó Iromány értéke eránt több esztendők előtt per útján vitatott kérdés az 1806-ik esztendei 11501 szám alatt bocsájtott Intézetben Legfelsőbb kegyelmes Királyi válasz által már megszüntetett volna, -a perbeli irományokból pedig bővebben kivilágosodna hogy az említett 1741-ik esztendő semmi esetre gyarmatozást nem tárgyazó szerződések Bésán Sándor kötelező félnek Imre fia mindjárt akkoriban ellent mondván, és annak eltörlésére pert indítván, ezen szerződés sikertelen maradott és felsőbb helyeken sem hagyatott helyben, továbbá mivel ezen Urbéri módon rendezett község, abban az állapotban a Legfelsőbb Királyi Rendelés által is meghagyatott és ugyanabban több esztendők óta meg is maradott –az érintett községnek, mely amint az irományokból kitetszik az ez eránt kiadott Királyi Rendelések ellenére, vétkes lázítások által háboríttatik –kérése nem teljesíttethetik, - az Urbéri bánásmód pedig tovább is megállapítatván – az ezen rendelet ellen cselekvők a Mező Városból ki igazítassanak, - egyuttal az Urbéri földeknek felmérése minél előbbi eszközlése meghagyatván, meg is termette.

Eme legfelsőbb rendelet az óhajtott gyümölcsöt mert a nyugalmat békesség és jó rend helyre állítván a Földes Uradalom azonnal 1835-ik esztendőben az Urbéri földeknek kiméréséhez kezdett 1837-ik esztendőben a szabályozási pert folyamatba tette s ez mind az Uri mind Megyei Törvényszéken befejeztetvén a NemMkir.Helytartó Tanácstól csupán némely kissebb hiányok pótlása végett küldetett vissza. Azonban midőn a rendezési per eképen a legnagyobb békességben a törvény útján haladna, s a Legfelsőbb Parancs folytában eszközlött földeknek újabbi kimérése már már befejezendő vala megesmerkedett a városi község 1844-ik év kezdetével Szabó Péter izgató ügyvéddel kinek vérmes kecsektető igéretei a város házánál az összegyűlt lakósok előtt tartott beszédei oly – valóban kimélettel mondva – gonosz indulatot ébresztének ismét a jobbágyságban, hogy ezen idő olta az Uradalomnak semmi vagyona sem biztos a szüntelen gyújtogatások köz tudomás szerint és napi renden vagynak.

Mindezekből tehát bővebben által látni méltóztatik a Tekintetes Választmánynak, hogy a folyamodó Szekcsői község által a szerződési állapot eránt Legfelsőbb helyre terjesztett kérelem nem egyéb mint az újabbi izgatás szüleménye, úgy eme tárgy száz éveken keresztül oly bőven és oly sok ízben fejtetett már meg minden bíróságok előtt és Legfelsőbb rendeletek által, hogy azt többé bár kegyelem útján is megújítani törvény szerüleg lehetetlen legyen, kéntelen vagyok egyuttal alázatosan esedezni a Tekintetes Választmánynál, méltóztasson a Szekcső községet mely Ügyvédének minden illedelem nélkül legfelsőbb helyre terjesztett folyamodása modorához hasonló ámítgatásai által feszült ingerültségbe helyeztetve vagyon, atyailag az engedelmességre és a tökéletes befejezését minden nap igénylő szabályozási perük végének békességben való elvárására meginteni. Ki is mély tisztelettel öröklök Dszekcsőn 1845. Április 7.én

Tekintetes Nemes Baranya Vármegye által

kiküldött Választmányához

nyújtott alázatos Nyilatkozása Hatos Gusztávnak mint még (?) és a D.Szekcsői Uradalom ügyviselőjének. Szekcső Mváros községe által Legfelsőbb helyre terjesztett Szerződési Ügyével kegyelem útján való megújjítását tárgyazó kérelmére.

A szekcsőiek németnyelvű kérvénye

1788. évi július hó 17-i kelettel, Dunaszekcső község lakosága alábbi németnyelvű kérelmét terjesztette az Uralkodó elé.

In Jahr 1788. den 7-tan July in der L.Frey-Stadt Fünkfkirchen in Ausenhung durch der Szektsöer Gemeinde sr.Majestaet untern 3-ten May 1.J.eingereichten, und dieser Baranyaer Gespannschaft zur Normalmassigen Behandlung sub dato 13-ten Juny dieses Jahres, und N-o 23475 mittelst Einer hohen Landes Stelle übergeschickten Bittschrift ist ob Seiten der oberwohnten Gespannschaft folgendes Protocoll geführet worden, -nemlech:

In obengesetzten dato als dem 7-ten July hat mann sowohl die Beklagte Grundobrigkeit als auch die Klagführende Gemeinde auf den 14-ten dieses Monates zur erscheinung, und ihrer beideseitigen Vertheitigung einberufen ut Sub A M.

Nach erscheinung beider Parteien der zur Assistens ob Seiten dieser Gespannschaft angeordirte Comitats Fiscal reichten seine zur Handhabung der S.Majestaet durch die gedachte Szektsöer Gemein de eingereichte Suplig ----- ausgefertigte Verthedigung untern 15-ten 1.M. Sub B.M. womit Derselbe die Bestattfgung der Vormahligen immerwahrende sub A beigebogenen und noch vor Einführung Urbarii geschlossenen Contract um so vill mehr verlenget, da nach Maasgebung das durch das diesseitige Comitat in Jahr 1764. gefallten Bescheides sub B. die Klagstellende Gemeinde durch mehrere Jhren hindurch in Gebrauch des besagten Contractes gewesen sey.Ubrigens wird durch dem Comitat Fiscal zu dieser Behandlung erforderliche, und ihnen durch die benante Gemeinde erwahlten Deputirten ausgestellte schriftliche Volmacht sub C ebenfalls beigeschlossen. Hernach über diese mit die Szektsöer Herschaften Communioirte Vorstellungen des Comitats Fischcals haben sich die selben untern 15-ten July sub C geausert; und bitten womit ihre Unterthanen von dem ungegrundeten Gesuche Abgewiesen, und die eingeführte Urbarial Regulation ferners bestattiget werden sollte.

Zu dieser Auserung sind folgende Behilfe beigelegt, als sub No. 1-o die Berichterstatung der dieseitigen zweiten Vice Gespanns unter date:30-o 8-ber 1787 sub No 2. das das Schreiben Sr.Exellens desdieseitigen Wirkenden Obergepanns untern dato 5-ten 9-ben 1787.

Nach allen diesen ist obseiten dieser Gespannschaft in Gomadheit des 22 §- eines in Unterthans Angelegenheiten erlassenen Allerhöchsten Patent der gütliche Vergleich denen Porteien vorgeschlagen vorden, da aber dieses gutliche Abkommen nicht erreicht wurde, so hat man über sammtliche Gegensande ein folgendes Urtheil gesprochen:

Obwohlen die Bittstellende Gemeinde Szektsö sich in den vormahligen Gebrauch des Produisten

A.B.Contraktes snb A. Kraft eines sub B.

ob seinten dieser Gespannsaft gefallten Bescheides ferners auch zu belassen Anhaltet, nichts destoweiger weilen aud der hir bei geschlossenen Berichtsstellung sub 97-o 1-o gründlich und Umstandlich bewiesen wird, das durch die Allerhöchste Veranlassung die Urbarial Regulation auch in dieser Gespanschaft mittels des damahligen C.Commisars gleichermassen fingeführet werden seye, und nicht ellein erwehnte Contrackt sondern alle in dieser Gespanschaft vormalige Contracte (des Ortes Eugennisfalva alleinig ausgenommen) mit eingang des Urbarii für ungültig Erklaret sind, seit dem aber die Bittstellende Gemeinde immer bei der Urbarial Regulation verbleiben sayn: Als kommt diese Gemende von Ihren diesfalligen Gesuche um so mehr weil die selbe in Assehung dieses ungegründeten verlangens auch von dem diesetigen Herrn Wirkenden Obergespann ut sub No.2. Abgewiesen worden, und über dies aber auch der Ormitats Bescheid sub B. mit welchen den in Frage stehenden Contrakt die Klagfürende Gemeinde Bestattiget zu seyn vermeinte, Ursach dessen weil solcher vor Einführung des Urbarii Erhielte, gar nicht Dienlich vorzu kamtefür nun auch blatter dinge abzuweisen, folgsam ihr Gesuch, mit solchen Beisatz, dass, weilen dieses Verlangen sich in den offterwehnten Contract gründe, dessen Ungültigkeit von der Grundobrigkeit wiedersprochen wird, die Entscheidung nicht dem Comitat sondern den ordentlichen Gerichtsstellen Vermög den 32.§.des Allerhöchsten Fatens zustehe, in dem fall, da der Gesuchführenden Gemeinde Ohngeachtet dem durch die Grundobrigkeit mit Recht Angefürten Bewegungs Gründen von höchsten 0-te einen förmlichen Preces wieder die Betreffende Grund Obrichkeit vorzunehmen gestattet wurde, die vorgeschriebene Normahlmassige Behandlung der besagten Gemeinde, frey stehen sollen für beseitiget zu Erklaren; Was aber die Austheilung der Feldern anbelanget nachdem die neue Ausmessung der Terrai Szektsö, und die verfertigte Urbarial Tabelle durch das Comitat Vorschriftmassig mit bezeichnung des Comitats Ingenesis Behandelt werden folgsamm alle bei dieser Gelegenheit Vorgefallene Schwirigkeiten ganzlich erhoben sind, is es ganz billig, das die Bittstellende Gemeinde zur dessen beobachtung ferners auch Angehalten werden solle, die Ausrottungen hingegen, welche diese Gemeinde bei Gelegenheit der geschehenen Serial Dimension Einbüssen müste betreffend, obschon in Rücksicht der vergüttung abenfals durch die beklagte Grund Obrigkeit unterlassen worden seye, jedoch aber weil die ofterwehnte Gemeinde in Betref der geringen Werhes sich beschadigt zu seyn beklagte, um die selbe in diesen Fall gleichermassen befriedigen zu können, wird hierorts Veranlasset, und folgsamm den Bezirks Ober Stuhlrichter Aufgetragen, womit desselbe mit Beizichung des Comitats Ingeners die Schatzung deren Ausgerottenden Grundstücken neuerdings Vornehmen, und hernach die Klagsstellende Gemeinde durch denne betragstanden Grundobrikeiten nach Maasgebung des neu ausfallenden Freeses Befriedigen lassen solle.

Welcher Bescheid denen von Seiten der Szektsöer Gemeinde Deputirten in ihrer Muttersprach deutlich varklart werden; Mit diesen Dieselben aber unzufrieden:Als Bitten jene womit dieser Bescheid sammt denen dazugehörigen Alten Eine hohen Landesstelle einbegleitet werden möchte. Zu wessen grösseren Glaubwirdigkeit ihre hierunter gestelte Fertigung.

Sig---. Fünfkirchen den 17-ten July 1788.

Anton Kajdacsy

2-ter Vgespann.

+Nagy Hihály

+Husty Máté Szektsői Helység

deputátusai.

Újabb német nyelvű kérelem

Az 1788. Évi panaszirat folyományaképpen, 18 év után ugyancsak egy németnyelvű emlékiratban fordultak panaszaikkal Őfelségéhez, hogy a fenti évben a Vármegyéhez beadott Úrbéri panaszát szorgalmazzák.

Az emlékirat szövege a következő:

Copia. Allergnädigstes Memorial.

Der Marktfleck Szekcső wahr von dessen Ursprung unter den Conttakt gastanden, so hat dieser Marktfleck auch unter den Schutz deren Greci Ritus non uniti Patriarchen den Grund-Herren vermeg Contract alle Schuldigkeiten abgestattet, auf eben diese art hat nach den Crutzenkrig die Gemeinde mit den Paul Kövér Anno 1711 einen neuen Inpopulational Contract geschlossen welcher 30 Jahre gedauert hat, solhes beweiset die Palatinal Conscription in Jahre 1715. Und 1720. Wo die Inwohner immer unter der Tax oder Contract gestanden sind: von welchen allen wihr Unterfertigte Ihre Majestaet den Extract unterthänigst überreichen.

Anno 1740 hat der Grund-Herr Alexander Bésán von comitat eine Deputation verlanget, welche auch einen neuen Contract ausgewirkt hat, der den 9-ten Febr. 1741. Durch das Comitat publicirt und ratificirt ist worden.

22 Jahr lebte die Gemeinde vor meg diesem contract bis Emericus Bésán 1762. Einen Herrenstuhl hielt: dennen ihren Contract er, verworfen, und durch den unulicen Herrnstuhl ausgearbeitetes Urbarium hat eiführen wollen.

Weilen aber die Inwohner von Contract nicht weichen wolten, so beruften sie sich ad comitatus Sedriam in dessen hat der Grund-Herr durch Gewalt ein und andern Inwohner zu grossen Sachen bezwungen, wie auch mehreren die nicht robotten, und von contrakt weichen wollten ist von denen Heiduchten manches über und Unglück zugeschickt worden, welches alles durch Proces und Inwestigation oppidana Communisich überwiesen hat.

Anno 1764. Hat das Lőbl. Comitat den haud Spruch der Herschaftlichen Sitzung zurück gesetzt, und den Contract derren Inwohnern wiederholt, wie solches aus der Deliberation des Comitats zu ersehen ist, dessen ungeachtet soll denen Grundherren freige setzt seye weiter zu Apelliren, welches Sie thaten aber nicht ad Forum Politicum, sed ad Forum Judiciarium.

Die Inwohner erschinen die nemliche Zeit, welche ihren von der St. Tafel ist vorgeschrieben worden, damals haben die Grung-Herrn nachgegeben und abgesagt bei der St. Tafel von appellatum, daher ist so lang in frieden alles bein Contract verblieben, bis nicht in Jahre 1766. Mit einführung des Urbarii wieder die Gesetze Seiner Majestaet Pag:26.o expositam Regulam, durch Betrug und Listen mittelst des St. Comisari Palog den General Carameli durch Militers Arm das Urbarium in Marktfleck, ist eingebracht worden.

Die Inwohner da sie nicht von ihrigen Contract weichen wolten, sind deren 6 als Gefangenen den Comitat übergegeben worden, welches alles durch Inwestigation in Proces sich bestädtiget.

Die Inwohner suchten auf dieses Hilf bei Seiner Majestae, wo auch durch Untersuchung in den Hungarischen Hof Canzellei kein Befäl ist gefunden worden, das die Inwohner nach den Urbarium behandelt worden, sondern das dieselben nur gegen das mit Gewalt eingefüfrte Urbarium Kläglich eingekommen sind.

Anno 1782. Wiederholten Sie ihre Bittschrift bei Seiner Majestaet auf welche der Befehl gegommen ist, út penes Fescalem Assistentiam, alles soll aufgenommen werden – aber auf bitte deren Grund-Herren hat der Richter und der Notari die seche nicht entdect, folglich blieb das jenige was die Inwihner suchten in tunkeln.

Darum kamen sie in Jahre 1802 den 8-ten Juni mit einer bitschrift zu Euer Majestaet nach Presburg, wo darauf auch Euer Majestaet allergnädigst gerunten (?) den Comitat einen Befehl zu ertheilen, dass die Sache mit Deputation soll untersucht werdenwelches auch geschah, dann den 4-ten Januar: erscheinen die darzu beordneten ?erren, aber! Auf ansuchen deren Grund-Herren wurde alles bis 24. Februari verschoben - Am welchen Tag die Deputation richtig gegenwärtig war, und bewerkstelligste das jenige, was ifr aufgetragen wahr, statten auch darüber den Löbl, Comitat die Meldung ab, allwo die Deputation befunden hat, das die Inwohner blos durch Zwang von Ihrigen Contract sind bedrenct worden.

Nach diesen hat das Comitat von einer Sitzung zu der andern die Sache verlängert, bis am Ende in der letzten, weder ein guter noch böser Spruch der Hoch-Lőbl: Stadt-Halerei ist übergeschicht worden.

Die Stadt-Halterei hat diesen process in der Session aufgenommen ie Inwohner wieder auf ihren gesuchten Contract zurückgesezt, dann über dieses alles der Hoch-Lőbl. Hungearischen Hoff-Cancellei den Bericht zu geschickt.

Diese Hoff-Canzellei hätte alles in kurzen aufgenommen, wie solches des Spectabilis Domini Bujánovics Hoff-Agenten, den Domino Spectabili Francisco Szemere Agenten Bey Stadt-Halterey zugeschichte Briefe beweisen werden: wann nicht der Grund-Herr Gabriel Bésán sich nacher Wien begeben, und die Sache bei der Hoff-Canzeley durch Bitten verändert hät so wird von uns gemuthmast: nemlich alle Acten sollen zurückgeschickt, durch den Herren-Stuhl augenommen, und der Stadt-Halterey so dan zugestelt worden, wie solches hir das Product beweiset.

Als dieses die Inwohner in Erfahrung brachten, suchten sie bei Euer Majestaet Untersitzung, bittend, das denes terminum praeclusi (irásos határidőn belül) möchte der Process aufgenommen werden. Es kamm der Befehl von Euer Majestaet an das Comitat Anno 1804 den 19-ten Febr., von Comitate würde 10te Sept. Zu diesen bestimmt, aber an diesen Tag hat man nichts vorgenommen erst den 10-ten Jan. 1805 also schon drey Termini Praefixi sollennit verflossen waren.

In dessen da man die Inwohner von einer Tagsatzung zu der andern aufgeschoben hat, sind die Grund-Herrn bey Euer Majestaet eigekommen, dieser Proces möchte ad Forum Judiciarium (a törvényszéki fórumhoz) übergeben werden.

Euer majestaet verlangten über dieses von der Hoch-Lőbl: Stadt-Haltung die opcion, ob solches in gegenwärtigen fall geschehen könne, oder nicht.

Die Stadt-Haltung hat ihre Meinung Euer Majestaet in gröster Ehrfurcht zugeschikt, nemmlich, dass dieser Proces nicht ad Forum Judiciarium, sondern ad Forum Politicum gehöre, und in seinen Weg verbleiben müsse.

Nach desser endlich halteten die Grund-Herren 1805. Den 10-ten Martii einen Herrenstuhl und vermög ihren Sentens sind die Inwohneer wiederum in Urbario verbliben.

Dann kam der Proces ad Comitatus Sedriam ? solche dieses Fach aufnehmend, hat die Inwohner den 22. April 1805 auf ihren vorigen Contrackt zurückgesetzt, wie solches auf der setnes zu ersehen ellaubt ist.

Das Comitat hat nach diesen die Sache der Hoch-Lőbl. Stadt-Halterey hat bey der Session die Standhaftigkeit von jeher des Contractes vür gut anerkennt und befunden.

Endlich wurde dieser Process von der Stadt-Halterey der Hoch-Lőbl.:Hungarischen Hoff-Canceley nacher Wien überreicht.

Die Hungarische-Hoff-Canceley hat eber sowohl des Comitats als auch der Stadt-Halterey zweimahlige Sentens verworfen, obschon Illustrissimus Dominus Bedekovics für die Inwohner bey der Hoff-Canzeley gut, und wahrhaft refirirt hat, aber der einzige Illustrissimus Dnus Ignatus Almásy, als ein Anferwandter von der Vamilie Herrn Bésán hat alles vernichtet.

Mir erflehen aus Euer Majestaet die Sache so vorzubringen, dann als durch Briefe die Gemeinde entdeckt hat, das bey der Hoff-Canzeley der process verspielt seye, so begaben sich zweie nache Wien zu unseren Agenten Herrn Carolus Bujánovics Ursach dessen, damit Sie 1-tens Euer Majestaet eine mittschrift einreichen möchten 2-tens den Exelso Ministerio eine Information mitheilen zu können, zu dieser Zeit hat unser Agent Herr Carolus Bujánovics mit diesen Wörten die Männer angeredet: kann einer von euch deutsch, auf diese Frag antwortete ein gewisser Johannes Kerner ich kann, indem ich ein deutscher bin, auf dieses sprach der Agent, also sage Seiner Majestaet in nahmen meiner, dass ich gesagt habe, praetitulirter Referendarius Bedekovics hat bey der Hungarischen Hoff-Canzeley gut refirirt, aber Herr Ignatius Almásy als Anverwandter hat alles verdorben.

O gerechter Gott! Warum also hat die Hoch-Lőbl: Hoff-Canzeley, den ganzen Process zurückgeschickt, wan die Inwohner in ihren Sach nicht gerecht wahren, nie währe die Gemeinde in so grosse Unkösten vervallen, wann die Fortsetzung nicht aufs neue uns aufgetragen worden wäre.

Ehrmahlen aber als obgedachten zwey Männer sich in Wien befunden haben überfielen die Francosen die Stadt, daher waren sie unkermögend, (?) mündlich aber durch eine Bittschrift Euer Majestaet ihr Anliegen zu entdecken. Durch den Agente liesen Sie Euer Majestaet bitten, damit dieser Proces einst möchte geendigt werden.

Im Jahre 1806 mit anfang May da abermahl die unsrigen Euer Majestaet in Wien eine Bittschrift einreichten, so ist folgendes nach unserer Muthmassung von sich gegangen, wie obher auch nicht anders seyn kann, als das den 30-ten April 1806 der Markrichter Georgius Mayer wieder die Gesetze deren Inwohnern das Orts Insiegel durch 24 Stunde ohne wissen der Gemeinde bey sich behaltend mit denen Grund-Herren eine Geheime Convention möchte eingegangen seyn, weilen nach 3 Tagen der Grund-Herr Gabriel Bésán nacher Wien abgereist ist.

Euer Majestaet mihr unterfangen uns nicht unsere Mutmassungen auf eine andere art zu entdecken, weilen 1787. Auf Befehl der Stadt-Halterey allein Johannes Hajos Jurassor Comitatus pro investigation ad novem puncta generalia in unsern Marktfleck angekommen ist, ohne wissen der Gemeinde mit Unterfertigung das Gregorii Bradics ung von der Gemeinde beigeführten Insiegel ist diese Untersuchung vorgenommen, und den Comitat übergeschickt worden.

Aber in der 1805 gemachten Inquisition wurde durch die fassion des Georgii Bradics beweisen, das von der ganzten Untersuchung die Joannes Hajos Adjurasor mittelst der Gemeinde ihren Insiegel ausübte den nemlichen obgedachten Gregorio Bradics gar nicht bewust seye, weder das durch ihm wehre das Insiegel beigedruckt worden: sogleich bestättiget sich, das von ihm ganz und garnichst erhalten haben, weder der Adjurasor Joannes Hajos, noch die Herrschaft: wo und von wem also haben der abgedachte Ad jurassor Joannes Hajos und die Grund-Herrn der Gemeinde Ihr Insiegel be kommen, als durch List von denen in Marktfleck vorgesetzten.

Vor dieses, das Euer Majestaet durch eine gütige Resolution geruheten anzubefehlen, und in Urbario zu verbleiben, sagen mihr unterthänigsten Dank. Doch aber das milde und gerechte Herz welches Euer Majestaet gegen die leidende Menscheit tragen hat uns bewogen Euer Majestaet mit gegenwertigen Memorial in gröster Unterhänigkeit zur Last zu seyn.

Ofters sind mir bittlich bei der Hoch: Löbl: Stadt-Halterey ein gekommen, das unsere Grund-Herren, nicht nur den Contract nicht halten wollen, sondern auch das Urbarium nicht nach der Vorschrift und Ordnung beobachten, und grossen Last auflegen, doch finden mihr keine Unterstützung, sondern man sucht uns überall unterzudrucken.

Unseren Grund-Herrn besonders des äleren Gábrielis Bésán seine Frechheit ist schon in so weit gestiegen, das der selbe sich untervangen hat mit seine Leut das Posthaus und die Salve Quard zu beunruhigen, welche that durch den Orts-Post Mesister den ofner Ober-Post-Amt, wi auch einer höcheren Stelle angezeugt wurde, noch mehr, H. Post-Meister, die einst zum Posthaus gehöhrige Wiesen und Acker mit Rechten durch den Wicestuhlrichter Andreas Kardos des nehmlichen Baranyer Comitate, und Franciskum Seé Jurassorem gesucht hat sub Ordinatione hat sich der nemlichen Wörter sind aufgesetzt in der Bittschrift die der Post-Meister in rücksicht deren Feldern der Stadt-Halterey in gröster Ehrfurcht überrecht hat.

Aus diesem allen werden Euer Majestaet die hoche Gnad haben, zu ersehen, wie die armen Inwohner bei ihrem Wahrheit und Gerechtigkeit, welche sie mit wissen und Gewissen behaupten können, sind schon so oft untergedruckt worden, und noch bis jetzt kennen sie irgends Hilfe und Rettung finden.

Euer Majestaet, wenn es uns Armen erlaubt wäre die Sache zu entdecken, alles möchten mir klar beweisen, in dessen setzten mihr die ganze Hoffnung Euer Majestaet Gnad, und untervangen folgendes zu wagen.

Regula Juria iennit fraudem et dolum nemini patrocinari, Item Articulo 53. 1715. Quid fraude, dole, et metu procurator, in ipsum esse ipso Jure nullam.

Daher ergehet an Euer Majestaet die Unterthänigst Bitte, die hohe Gnad zu heben, uns arme gepresste und verlassene Inwohner durch eine Gnädige Resolution zu erquicken, an sonsten muss die Gemeinde, welche 3300 Köpf und 520 steyerbare Häuser zehlet, einquatrungen (?) et viam transionalem (átvezető utat?) zu Wasser und zu Land sogar dreyfach heifig gedruckt wird: muss blossallein, oggen, schon durch 40 Jehredaurende Process Aus gaben und Unbeschreiblichen Unkösten in das Auserste Ehland verfallen Ubrigens haben mihr unterdruckten arme Inwohner die Ehre in Euer Majestaet hocher Gnad, mit allertiefsten Erfurcht, und unterhänigkeit zu ersterben.

Fenti kérvény záró része és a másolat hitelesítése elmaradt. Valószínű, hogy tollban maradt. A beadvány kelte valószínű 1806. esztendő.

Fenti kérvénnyel kapcsolatosan Szekcső Jobbágyai a Földesurasághoz az alábbi átiratot intézték:

Átirat a földbirtokos családhoz

Tekintetes Familia!

Bölcs tudományára vagyon a Tttes Familiának, hogy 1802 Esztendőben írásban a Tttes Familiának béadtuk avégett, hogy eleink által tett Contractusunkat ismét keresni fogjuk, egyszersmind azon béadott Irásunkban ki telhető egyezséget könyörögvén. - De minthogy kérésünknek haszna nem lévén Eő-Felségéhez folyamodni kényteleníttettünk – meg jött is a Parancsolat, hogy ügyünk megvizsgáltassék, annak megvizsgálására kiküldetett az Deputacio, mely Tekintetes Deputatio az Ttes Nemes Vármegyének bé adott relatioban megismérte, hogy igazság által contractusunkbul ki vettettünk, amind is a Tttes Deputaciójának munkája az eő végezetében illképpen áll. – Ezeknek, és amazok bizonság tételével nyilván világosnak lenni látjuk, hogy a panaszolkodó Város Lakósainak akiknek a contractusa az már előre bocsátott bizonyító Irásaink hitele, rengye szerént Fölséges Királi rendelésből el nem rontatott: sőt ez mostanság is az eő ereiben meghadni kölletett volna – az ezen előszámlált hibákbul igenis méltó, és kézzel fogható káros megbántások történt.

Annakutána fölküldetett Ügyünk Tttes Nemes vármegye által a Fölséges Consiliumhoz, a hol is ügyünk föl vétetvén, és ugyan a Fölséges Consilium által keresett Contractusunkban vissza tétettünk.

Azo Üdő közben Kerner János, Péter Márton, és Proko Dimits, Budára fölküldettvén Nagyságos Szent Iványi Bonaventura mind ezen dologban Referens Urat föl keresték, ki is ily képen hozzájok szóllott. Barátim itten a Felséges consiliumnál meg nyerte a város az eő Contractusát, és ezen ügy oly világos mint a nap.

A Fölséges Consilium pedig Fölküldötte a Felséges magyar Kantzelláriának, de mind hogy az Tttes Familia, a Fölséges Kantzelláriára esedező levelét bé adván, arra a Fölséges cantzellária minden Irásokat az uj megvizsgálásra vissza küldötte.

Ezek hogy így történtek, mi ismét esedeztünk Ő Felsége előtt, hogy ezen Tárgy Terminus Praeclusi mellett föl vetődgyék.

Jól tudja a Tttes Familia, önként maga pedig, hogy a Tttes Familia kérésére hány terminus tetetődött a Tttes Nemes Vármegye által. Nem tagadhatja a Tttes Familia, hogy améglen a Tttes N. Vármegyén egyik Terminus a másikig halasztódva hosszabbodna. Eő Fölségének essedező levelit a Tttes Familia bé adta, avégett, hogy ezen Tárgy fölvétetvén a Nagy Méltóságú Királi Tábla által tetetődnék, de az ugyan Eő Fölségétül meg nem engettetett.

Ezek, és többek így lévén meg lett ugyan az Uri Szék, el vesztettük azon Uri Széken Pörünket, és az Uradalom által a Nemes Vármegyének meg küldetett. A Tttes N. Vármegye pedig Szent György havának 22-ik Napján 1805 Esztendőben a keresett Contractusunkban bennünket vissza tett. A melyet is nagy alázatossággal a Tttes N. Vagyének mind édes Atyánknak kőszőnyűk, és holtig a mellett maradni akarunk.

A Tttes N. Vagye megvisgálásra fölküldötte a Felséges Consiliumnak, Fölséges Consilium pedig Föl vivén ügyünket, Contractusunknak örökségét meg ismérte, és általa a Tárgy föl küldetett a Fölséges Canczelláriára.

Ezek így lévén Tttes Répás assistens Fiscalis Úr, Péter Márton, és Kerner János Bétsben fől küldetvén, aholis Nagyságos Bedekovics Referendárius Ur, mind ezen Dologban levő Referens Úr, a Tttes Familia nevében őket alkura hitta, de mindhogy azok a város hire nélkül meg nem tették, és azonban a Felséges kanzellárián pörünk fölvetődvén, jól lehet a Nagyságos Bedekovics Referendárius Úr a város részére jól referálta, de Nagyságos Almásy Ignác Úr Fölséges Kantzzellária sessiojában elrontotta, mind sógora a Tttes Familiának. Meg bizonyitják azt illformán Tttes Répás Fiscális Úr, Péter Márton és Kerner János, hogy midőn megiratott Pörünknek Kantzellárián való veszedelme, a megirattak fölmentek Bétsbe, aholis Tttes Bujánovics Károly Úr ezeket mondotta: tud é valamellik németül Kegyelmetök közül. Felelvén Kerner János, hogy én tudok – ara mondvánTttes Agens Úr, mondja meg Kegyelmetök Eő Felségének az én nevemben, hogy én miint Ágens Úr az én nevemben hogy mondottam a Fölséges Kantzellárián Nságos Bedekovics Úr a Város részire jól referálta, de egyedül Nsagos Olmásy Ignatz Úr mind Tttes Familiának sógora elrontotta. –a Törvényben pedig Atyafi szólásának helye nincsen- Igy tehát valamind Tttes Hajdani vice Ispán Ura Hojcsi Úr a Novi Judicii Processusban rontó volt, úgy mostanság mind Tttes N. Vgye Favorabilis Sententiájának, mind Fölséges Consilium Kétszertevaló végzésének Nságos Olmásy Ignátz Úr meg czáfoloja volt.

Igy Ügyünk tehát az eő valóságában ismét Eő Fölsége elejbe nem terjesztett.

Hogy pedig másodszor Eő Fölségének Comissioért való Folyamodásunkban meg nem hallgattattunk – nem csak egyedül mi – hanem több magyarországi Könyörgök is meg nem halgattattak, mi annak okát nem feszegethetjük, honem hogy a Fölséges Kantzelláriára Opiniot és Informatiot Fölséges Consiliumtul Kért légyen, a hol is Contractusunk megerősitetett, és utóbb annak Örökössége meg nem ismertetett.

A föllebb irottakra való nézve Tttes N. Vagye favorabilis sententiajátúl, és Tttes Deputationak Relatiojátul halálig el nem állván, egyedül Contractus szerint szolgálni akarunk, amelyet is alázatossan kikérvén jelentjük

A Tttes Familianak alázatos Jobbágyai

L.S. A Szektsői Városi Község

Collatam cum Originali per Ludovicum Mihalovics

Kottus de Baranya jurasor Notariam

A magyar Helytartó Tanácsnak átirata a Vármegyéhez

A magyar Helytartó Tanácsnak átirata a Vármegyéhez aziránt, hogy a Földes Uraság és Szektső lakói között kihirdettessék a Királyi végzés, mely szerint az Urbéri szerződés fenntartassék.

Tekintetes Karok és Rendek!

Minekutánna ezen Tttes Nemes Vármegye Kis Asszony Havának 18-ik és következendő napjaiban 1806. Esztendőben Pécsett folyvást tartott közönséges Gyűlésnek alkalmatosságával meg nem esett, és 1039. Szám alatt kiadatott Rendelése szerint az Feő Méltóságú Magyar Királyi Hely Tartó Tanácsnak azon Urberiális pör eránt, mely a Szektsői Földes Uraság, és ugyan az Szektsői Község ellen folytatott, és a Memes Vármegye Törvény Széke által megvizsgáltatott, és fölöbb Ítéletet alá terjesztetett, azon végső el Intézés, hogy emlitett Község, a ki már eddig is a kegyes Urbárium ki szabása mellet vagyon, tovább is ezen Rendszabásnak állapottyában Eö Királyi Fölségének Kegyelmes Parantsolatya szerént, meg hagyattassék, és e szerént az Uraság Székének végzése tellyesittessék: Mi alább irottak ezen Kegyelmes Királyi Végzésnek ki hirdettetésére, és az megnevezett kösségnek további utasittatására ki küldettetünk volna most folyó Esztendőnek Szent Mihály havának 9-ik napján Szektsői Helységben ki mentünk, és a kösség elöl Járói, és több Lakósok ugy mint Mayer György Birónak, Gyuricza János, Csatoracz Jefto Eskütteknek, Péter Mártony, Kerner János, Dubrek Istvány, Slauk János, Gyuricza Gergely, Nemes Mihály, Husty Pál, Csányi Josef, Dimics Proko, Dér mihály, Szalay János, Csomba Mátyás, Dimits Lázo, Fóris Mátyás, Vagner Péter, Molnár János, Dimics Jeftó, Berkics Arzen, csányi mátyás, és Foki Pál jelen létekben az fönt nevezett Fölséges Királyi Kegyelmes Parancsolatot fölolvasván és annak foglalattyát világosan nekiek meg magyarázván, tudtokra adtuk, hogy valamint addig, ugy ennek utána is az Urbariumnak ki szabása szerént tartattatni, és minden Jobbágyi kötelességeket ahoz képest meg kell tenni kötelessek lenni fognak, az Földes Urasághoz pedig hogy minden engedelmességgel legyenek, hivatalosan meg intettük, és maga eredetében azon Urbáriális Pört az Tttes Vármegye Leveles Tárába vissza hozzuk. Költ Szektsőn Szent Mihály havának 9-ik napján 1806.

Kajdocsy Antal Első All Ispány

Bartos Josef Tábla Bíró

Kardos András Allsz Bíró

Csupor Pál m.p Vgye Esküttye

Fenti átirat külirata:

1647.sz. Gyöng(?): 29. Xb:806.

Tekintetes Baranya Vármegye Jegyző Könyvének 1039. Száma szerint meg esett Végzésre az kiküldött Választmány alázatos tudósétását teszi.

Alábbi irat egy bécsi agens levele az Urbéri per ügyében

Mássa. Bécsben 14-ik Mártius 1806.

Bizodalmas Uraim!

Tudósíthatom bizonyosan a Várost, hogy egy pár napok előtt Ő Felsége el-végezte légyen, hogy Szektső Helység annakutánna is Contractus mellett maradgyon, valamint a Battaiak-is, melly Felséges Resolutio Tanácsban a Felséges Cancellárián publicáltatott. A Felség úgy végezte, hogy ha az Uraság nem akarná-is, még is őrőkős Contractus tsináltasson. Uraim! Sok jó barátok dolgoztak, és segítettek a dologban, kiknek én szerencsés esetre ígéreteket-is tettem, most a város el-irte czélját, tehát az emberség hozza magával, hogy feleljünk kötelességünknek. Ezeknek módját én a Városra bizom, és semmit praeteritálni nem akarok, a jó barátok mindig szükségessek, azért egynéhány forintokat, és akó borokat nem kell kémelleni. Talán jó volna egyet értvén a Báttaiakkal ha egy embert fel-küldenének, melyet én ugyan nem javaslom, ha tsak magok jónak nem láttyák, azért azt tegyék, a mit jobbnak találnak, mert én a dolgot magam-is el- végezhetem.

Ezzel maradok a Városnak igaz szolgája Rosermán István agens

Megegyező az eredeti Irományal-Pécs 3-ik Juni 1808

Cséby Ignátz m.k. hites all jegyző

A 76. Oldalon leközölt 1039. Szám alatt kiadott VM. Rendelettel kapcsolatos rendelkezés.

Ad Hrum – 1039.

Perakta visszaadásáról

Hogy ezen Kegyelmes Királyi végzésrül fennt emlitett község utasittassék, Ki – Kiküldettetnek e végre Első –All –Ispán Kajdocsy Antal Királyi Tanácsos, nem különben a tábla Bírák Madarász Joseff Feő-Jegyző és Bartos Joseff feő adószedő Kardos András all-szolgabíróval, és Kerületbéli Esküttel, -Végtére Vala – mint a Ki Küldöttek ezen Pört minden Irományokkal a nemes Vgye Leveles Tárjába vissza hozni fogják, ugy a Felséges Királyi Parancsolatnak hiteles Mása a Földes Uradalomnak Ki-adatni rendeltetik.

Tettes Nemes Baranya Vármegye 1806-ik esztendei Augusztus holnapnak 18-ik és több következendő napjaiban Pécsett folyvást tartott Köz-Gyűlésének Irományaiból

Ki adta a T. Vármegyének Feő-Jegyzője

Madarász m.p.

A 355.oldalon leközölt Declarátionak tartozéka ez alább leközölt irat.

Felzeten: 223-ik számra közgyűlés 1845.

Másolat. 43679.

Méltóságos Fő Tisztelendő s a t. Megyéjükbeli Duna Szekcső Mező város lakósainak legfelsőb helyről leküldött folyamodása melyben örökös szerződésök erejét fenntartani, az ellenök inditott, s befejezett Urbéri pernek kegyelem utján megújítás mellett elkezdhetését megengedtetni, több lakósoknak szenvedett méltatlanságokért elégtételt rendeltetni, végra Barthos Eduárd Járásbeli Főszolgabírájuknak hivatalávali tetemes visszaélés miatt attol leendő felfüggesztését kérik Czimzett Uraságtoknak az innen folyó évi Kisasszony hava 21-én a 29680-ik szám alatt kelt intézmény következésében kellő tárgyalás, s a kihallgatandók kihallgatása utáni minden módon siettetendő jelentés tétel, s vélemény adás végett ezennel visszavárólag áttétetik. Költ Budán a Királyi Magyar Helytartó Tanácsnak Ezer nyolc száz negyvennegyedikedik évi Karácson hava 10-ik napján tartott Tanács üléséből. Czinzett Uraságtoknak Jó akarója minden kézséggel valói.

Gróf Keglevics Gábor m.k. Sorsics Josef m.k. Markovics Josef m.k.

223-ik számra

Hogy ezen kegyes intézményben foglaltattak kellőleg tárgyaltathassanak, és a kihallgatandók kihallgatása után a jelentéstétel s vélemény felterjesztethettessen, erre nézve a Rendek egy választmányt első Alispán Majláth György Urnak elnökelte alatt, Báró Majtényi Josef Táblabíró a fő Adószedő, Rihmer János táblabíró s fő Ügyész, -Madarász József Táblabíró s főjegyző- az Urakból állott megbizván,- a végre mind ezen kegyes Intézmény mássa, mind az eredeti folyamodvány minden hozzá csatolt irományokkal ugyanazon Választmánynak, a kegyes Intézménybeli eljárás, és felette a jövő Kőzgyűlésig teendő jelentés végett kiadatnak.

Baranya Vgye 1845-ik évi Mártius hó 3-án Pécsett folyvást tartatott közgyűléséből

Olvasta és kiadta Angyal Pál m.k.

hites aljegyző.

Angyal Pál aljegyző levele

Tekintetes Táblabíró Úr!

Különösen Tisztelt Jó Uram!

Hatosnak 3-a írott Levelét, mellyben 1808-ik évben a Szekcsői Ügyben kirendelt Brachiumra vonatkozó Jegyző könyvi kivonatokat –úgy 1823 évben szinte hason tartalmú kivonatot igen sürgősen expediáltatni Tekintetes Tábla Bíró Urnak meghagyásából kivánta,- ha bár csak ma 5-a délutáni 1 órakor kaptam is meg postán,- azonnal azon különös tisztelettől indittatva, mellyel Tekintetes Uúriránt viseltetek a Megyeházához felmentem, s Hojtsy Levéltárnok Úr segedelmével a régi protoccollunokból felkeresvén hogy még ma a Postán elküldhessem egy részben magam leirtam, de előre is engedelmet kérek ha írásom tán kissé olvashatatlan, mert részint sietségből hogy a postánál el ne késsek, részint pedig éppen a hideg lelvén a Karamsi utról történt haza-jöttünk alkalmávali áthűlésem következtében- bizony a toll nem olly jól forgott a kezeim közt, mint máskor szokott.

Ki egyébként magamat szives indulataiba ajánlva- a méltóságos Asszonyságnak kezeit csókolva ugy Mlgos Báró Urnak is különös tiszteletemet jelentve megkülönböztetett tisztelettel vagyok.

Pécsett 1845 évi április hónapnak 5.én.

Tekintetes Tábla Bíró Urnak

Különösen tisztelt nagy jó Uramnak

Alázatos szolgája.

Angyal Pál

aljegyző.

Még néhány pöriratot és mellékletet közlök azzal a szándékkal, hogy ezeket majd a végleges rendezésnél megfelelő helyre beiktatom.

Tekintetes Nemes Baranya Vármegyéhez

Másolat.

Külirat.

A

Tekéntetes Nemes

Baranya Vármegyéhez

Nyujtandó

Alázatos könyörgés

Belül:

Szektsői község a Tettes Rendek parancsoaltjára, az Urberiális pörre tett költségek végett, minémű számadást tett légyen: aztat sayátyában ide zárván, abul bölcsen átt láthattyák Tettes Rendek, hogy az hol bé vétel nintsen, a semmibül kiadás sem lehet, következésképpen a ki adások is minden hiteles tanú levelek nélkül lévén, aztat inkább mesének, sem mint számadásnak lehet mondani, de hogy az Jobbágyságnak szive annál inkább az Uraságtul el ne idegenedgyen, mély alázatossággal esedezem Tettes Nes Vgye Rendgyei előtt, hogy minket ezen tehertől föll oldozván, ezen adósság kifüzetése módgyának végben vitelére a Tettes Rendekbül ki küldendőket ki nevezni méltóztassanak.

E mellett aztatis alázatossággal jelentem a Tettes Karoknak, hogy még szeptember holnapban a most mult esztendőben el érkezett Kegyes Fölséges Papartsolat, a melyben a Szektsőoek (az elvesztett Urbariális Pörnek meg ujjitása végett Commissioért esedezvén) kérésüktől el mozdittatnak, mellyre is a Tettes Nes Vrgye által az rendeltetett, hogy ezen kegyes parancsolatnak értelme nékiek kerületbeli Szolga Bíró Úr által hirül adassék, de ezen Parancsolatnak kihirdetése mai napiglan végben nem menvén, a lett a következése, hogy Péter Márton tellyes hatalmu Biztossok, többeknek hallatára azt merészelte mondani, hogy az igazság az ládámban vagyon, aki nem hiszi, jöjjön hozzám, és meg fogom mutatni de a Nemes vrgye aztat azért titkollya, mint hogy az Urasággal egygyet ért, és igy gyakor gyülekezeteket tartván, a Tettes törvény Széknek azon Urbarialis Pörben hozott, magyarra fordittatott Sentenciáját magok előtt olvastattyák, és sok vivát kiáltások között magokat átallyában, és közönségesen arra határozták, hogy ők azon Szententis értelmében megállapodnak, és az Uraságnak ezután nem többet, hanem tsak azon Contractusban kitett napi számokat Robotolni fogják, melly szavokat megerősitették, most folyó január holnapnak 10-kén ezért nékünk bényujtott, és eredetiben ide tsatolt irományok által mely vakmerő tselekedetekkel, melylyek mind azon meghatalmazott Biztossaiktul származván, nem egyébbre, hanem valóságos pártütésre tzéloznak.

Esedezem e végett a Tettes Rendek előtt forró búzgósággal, hogy ez illyetén nyakas, sőt mind a Fölség, mind pediglen minden Elöl Járóinak parantsolattyával hanyat homlok ellenkező Jobbágyságot, hat hatos ereje által viszont jobbágyi kötelességek tellyesittésére, és minden Föllebb valóinak leendő szorgos engedelmességre kinszeritteni méltóztassanak, szünni nem tudó tisztelettel maradván

A Tettes Rendek alázatos szolgája

Szektső 10-ik Január Bésán mk.

1808 mint Öregebbik Atyafi

Jó akaró Notárius

Poda Fő Biró Úr, kit Szekcső városa önként kért, ki az ügye meg vizsgálására, a mai napon mutattott bizadalmatlanságot, és annyi fáradságai utánn tapasztalt hála adatlanságot annyira fájlalja, hogy vagy egészlen le-venni kezét az ügyérül szándékozik, vagy nem oly elevenyen folytatva a dolgot, a mint a város kivánná, azért tsak hamarjára az inquisitioval- és leg föllebb holnap délig itt legyen véle a Notárius Biróval, és kérellye-meg ezen jó gondolkozó Urat,

Mohács 25-ik Febr. 1803

Jó akarója

Kardos Vince Szolga Biró.

Mersits Ferencz Notarius Urnak Szekcsőn.

Meg egyez az eredeti Irománnyal – Pécs 3-d Juny 1808

Csébi Ignátz

hites aljegyző.

Meghatalmazás

Alább leközölt meghatalmazás betekintést enged Szekcső lakóira nézve, s egyben azok nemzetiségére valamint írás készségükre is.

Alább meg irottak adjuk tudtára Mindeneknek, az kiknek illik, hogy mai alább irtt napon, és Esztendőben az Ügyünknek foltatásában (melly a Fölséges consilium előtt appelátában vagyon) valóságos Plenipotentiariusoknak vallyuk, választtyuk, és rendöllük Csombor Mátyás Biránkat, és Péter márton Esküttünket, adván Eö Kegyelmeknek telllyes hatalmat ezen Ügyünkben tetzések szerint végezni, egygyességre állani, egy szóval, valamit teendenek, városunk azt helybe fogja hadni. Sig. Szektső 11-a Máy 823.

+Dimics Proko Vice Biró, +Kapamagyia György, +Gyuricza János, +Genits Nicola, +Majer György eskütt, +Faller János Esküttek.

+Horváth Mihály, +Csányi Mátyás, +Farkas János, +Husti Páll, +Balogh János, +Nagy Mátyás, +Foris Mátyás, +Mártina Mátyás, +Foki Páll, +Csombor István, +Szalay János, +Csányi Joseff, +Csányi János, +Mártina György, +Gyuricza Imre, +Mojzes István, +Horváth László m.p., +Mártina Péter, +Farkas Péter, +Nagy Gáspár, +Kovács Stoján, +Uglesa Gliso, +Ristics Dako, +Kucsár Mátyás, +Ör. Molnár János, +Vagner Jakab, +Szabó Mihály, +Lazatics Jeftó, +Dimics Jefto, +Joan Schmutz, +Joan Slaug, +Stefan Stentz, +Johan Trap, +Xtian Valter, +Czita Jóseff, +Dömötör János, +Gyuricza Mátyás, +Görö Jefto, +Varga János, +Fekete János, +Genis mihály, +Móritz Carli, +Kovácsovics Mátyás, +Ör. Huszti Mihály, +Ozorlics Stephán, +Bozsoky Teodor, +Franz Paer, +Valentin Laics, +Kovácsovics András, +Michli Smid, +Kovács Jevrem, +Pintér György, +Miklosa András, +Ifju Mártina Péter, +Zérics Ignátz, Vukics Jovan, +Antoni Tatt, +Peter Aldspach, +Bartalomeus Holtzer, +Peter Stajer, +Bradics Páll, +Ifju Molnár János, +Trivun Miatovics, +Csiro Gájo, +Bozoky Csiro, +Petter Reites Hauser m.p., +Saslics Simo, +Popovics Jefto, +Kadis Mitya, Banovics Arzen, +Bebics Arzen, +Vucsen Pávo, +Kuticz Mátyás, +Martina Joseff, +Vastag Tesán, +Genics Jefto, +Padan Misa, +Szekeres Márton, +Szalay Jóseff, +Dely János, +Balog Péter, +Pandur Máthia, +Ugless Jakab, +Szemelácz Mika, +Jóseff Viza, +Miklósa Mihály, +Máthé Antal, +Gyurkovics Márton, +Szemelácz Máto, +Tolnaj Márko, +Proko Bugaria, +Mich: Engert, +Antoni Heitzman, +Gyuricza Gergely, +Maczán István, +Deli Mihály, +Svabics Gliso, +Kudumrak Ignátz, +Tatamir Petár, +Nemes Mihály, +Toth Joseff, +Georg Viltanger, +Carolus Fuksz, +Joannes Koltá, +Mikola Mátyás, +Ferenczi Ádám, +Mártina András, +Máthé Tamás, +Máthé Gergely, +Kiss Páll, +Mikola György, +Molnár János, +Bubreg Antal, +Kozári János, +Király Mátyás, +Szelenlics Jovo, +Czerni Jovan, +Leits Péter, +Bubreg István, +Mojzes Palko, +Frányó Páll, +Szilágyi Páll, +Czerni Jovan, +Vuleta Vászo, +Boján Maxim, +Molnár József, +Lukas Obenlajtner, +Joan Kremer, +Xtof Fray, +Kiss Fekete János, +Kozáry András, +Király Péter, +Szalay Páll, +Gombár István, +Pandok Antal, +Kozáry Páll, +Korsos Ignátz, +Kakány Mátyás, +Ör. Frányo Joska, +Mártina András, +Foris György, +Zagranyek Gyura, +Foris István, +Dér Józseff, +Bubreg Jóseff, +Farkas Mihály, +Joan Leopold, +Pandok Joseff, +Husti Tamás, +Paul Fray, +Jakob Veber, +Katona Fülöp, +Soos Mihály, +Huták György, +Kerner János, +Mich: Rancz, +Mihajlo Vucsenovics, +Öreg Szücs József, +Bathias Reser m.p. és az egész város Pötsétjivel meg erősitve (L.S.).

Hasonló hatalmat adunk Mersics Ferencz Notariusunknak, hogy Eő Kegyelme a föllebb megirt mod szerint ügyünket foltathattya, és jővendőben is Magoknál a meg irtt Deputatussainknál maradjon a meg irt hatalom.

Sig. Szekcső Die 28-a May 802.

Azon hatalom Dimics Jeftónak mind azokban adatik P.H.(L.S)

+Csombor Mátyás város birája, +Dimics Proko Vice Birája, +Korsos Mihály, +Gyuricza János, +Kapamadgyia György, +Ginics miklos, +Georg Majer Esküttek, +Ugless Jakab, +Popovics Jeftó, +Stephan Bosnyák, +Balog János, +Dömötör János, +Gosper Fray, +Pávo Vucsenovics m.p.

Per me Joannem Kakas m.p. in nomine totius Communitatis qua requisitum Testem (Általam Kakas János s.k. az egész lakosság nevében, mint választott tanú).

+Radan Nikola, +Tessanovics Gliso, +Uvola Péter, +Piacsovics Cvijó, +Uglesa Trivum, +Kümöves Fer:, +Kovács Jefto, +Ninics Nityi, +Kovács Jevrem, +Bojanics Maxim, +Szemelatz Mika, +Aparacz Atyim, +Teodor Radesov, Georg Stamler, +Mihajlo Palkovics, +Joan: Saub, +Deli István, +Tóth Mihály, +Tóth Gergely, +Kozoder Andria, +Sera Antal, +Uglesa Tamás, +Dimics Lázó, +Bozsoky Luko, +Szőlősi Stephán, +Kovács Luko, +Popovics Pávo, +Petelik István, +Dávid Ignácz, +Krammer Ádám, +Csányi György, +Florián Kotlán, +Nicolaus Aldspach, +Osztonics Stoján, +Joan Tuchert, +Peter Aldspach, +Szemelacz Joska, +Német János, +Aparacz Trivun, +Nicol Laics, +Gamos Mátyás, +Sebastian Veber, +Cerna Jovan, +Mészáros Antal, +Tojber Jakab, +Simo Gyukics, +Adam Neth, +Kuzman Radonovics, +Joan Szikker, +Pöcsel Joseff, +Frányó Gergely, +Peter Habrik, +Joan Kantner, +Bán Jakab, +Szemelácz Pávo, +Szalay Joseff, +Joan Maul, +Frig Gil, +Jakob Patt, +Tadics Tiso, +Xtof Söfner, +Bari János, +Michel Biltman m.p., +Dobroczky Antal, +Joseph Letisso m.p., +Klokics Dáko, +Gaics Nesztor, +Dér Mihály, +Szűcs Mátyás, +Georg Hesz, +Andreas Valter, +Ifju Viltanger György, Mak Joseff, +Ifju Szalay Joseff, +Kozáry István, +Gombos Joseff, +Tuss Simon, +Szalay Joseff, +Kiss Szücs Joseff, +Xaveri Klasz, +Liponensics Gergely, +Gobos Sándor, +Joan Sreder, +Simon Bugaria, +Vinkovics Mihály, +Marczika Timo, +Frid Smid.

Praesentem Copiam cum suo Original Collatam, Correctam in verbis reliquo Convenire testamur in Oppido Szektső Die 4-a Juny 1803. (Jelen másolat az eredetivel öszehasonlíttatott, a következőkben hogy megegyezik tanusitjuk, D.-szekcső, jun. 4. 1803).

Additum, dein: Vucsen Pávó (Hozzáadás, azután Vucsen Pávó)

Josephus Boda m.p. de Egyházas Rádocz Kottus Baranyiense Supd. Judlium (L.S.)

Andreas Kardos m.p. De Eadem V. Judlium (L.S.)

Preasens Transumptum Cum Copia Authentica Collatum, eidenque Conforme esse testor. Budae Die 14-a obris 1803. (Jelen forditás a hiteles másolattal összehasonlittatott, hogy azzal megegyezik, tanuskodom. Buda okt. 14. 1803.)

4861. mássa Átirata Szekcsőhöz

Méltóságos Fő Tisztelendő ect. Megyéjekbeli Duna Szekcső Községének 1827. Esztendei Böjt elő hava 14-én 40-ik szám alatt tett Felirásokkal Felsőbb megvizsgálás végett ide felterjesztett, és most vissza rekesztett Urbéri perében következendő legfelsőbb kegyelmes Királyi válasz érkezett, lelesen: azon község által ismételve kívánt Urbéri szerződésre nézve: minthogy ezen 1741-ik esztendőbeli örökös szerződésnek állitott iromány értéke eránt több esztendők előtt Per utján birói képen vitatott kérdés az 1806-ik esztendei Sz. Iván hava 17-én 11401 szám alatt bocsájtott intézetben tudtokra adott legfelsőbb Kegyelmes Királyi Válasz által már megszüntetett volna, a perbeli irományokból pedig bővebben kivilágosodna, hogy az emlitett 1741-ik esztendei semmi esetre gyarmatozást nem tárgyazó Szerződésnek Bésán Sándor kötelező félnek Imre fia mindjárt akkoriban ellent mondván és annak eltörlésére pert inditván, ezen szerződés sikertelen maradott és Felsőbb helyeken sem hagyatott helyben, továnbbá mivel ezen Urbéri módon rendezett község abban az állapotban a Legfelsőbb Királyi Rendelés által is meghagyatott, és úgy abban több esztendő olta meg is maradott, az érintett községnek, mely a mint az Irományokból kitetszik az ez eránt kiadott Királyi Rendeletek ellenére vétkes lázítások által háborittatik, kérése nem tellyesitethetik, az Urbéri bánásmód pedig továbbra is megállapittatik: ugyan ezért a Titulált Rendek oda utasitatnak, hogy ezen községet minden ezután merészlendő ellenállástól olly hozzá adással eltiltsák, hogy különben azok, kik lakosok bizgatásában s ellentállásra való ingerlésbe rész vesznek, ezen Mvárosból ki fognak igazitatni, az első pontra nézve t-i. az Urbéri földnek kívánt felmérése eránt: Törvényszékjek Itélete azzal a hozzá adással hagyatik helybe, hogy annak mennél előbbi végrehajtásáról gondoskodjanak a 2-ik a kkérdésben forgó 50 ckaszás rét etc. etc.

Kelt Budán a Magyar Királyi Helytartó Tanács 1835-ik esztendei Böjt elő hava 17-ik napján tartott Tanács Üléséből.

Mérey Sándor m.k. Komáromy Péter m.k. Gróf Török Bálint m.k.

176. sz. úrbéri per ítélete

Melly is itten kihirdetettvén, az abban foglalt és még nem tellyesitett Urbéri kérdéseknek Megyebeli Fő Ügyész Úr jelenllétében leendő tellyesitése végett az illető Urszéknek kiadatni rendeltetett, egyszersmind Sey Josef Fő Biró Úr eme Intézet azon pontjához képest, - mellyben Szekcső helység lakósait minden ezután merészlendő ellentállásról letiltani rendeltetik – elutasittatik, hogy annak tellyesitésére szorgosan ügyeljen: egyszersmind a nevezett helységet az Uradalom által leendő irtás bérnek felvételére szólitván, ha ezt tellyesiteni elmulasztaná, az Intézet értelméhez képest a pénzt felvévén a nevezett helység adója fejében a Házi pénztárba befizesse: - nem különben az nevezett helység által Kajdacsy Antal Szolga Birónál 134f 6 xnak az illető helység részére leendő megnyerése végett Tiszti Ügyész Úr pártfogoul rendeltetvén a sikeres lépések megtétele végett ezennel elutasittatik.

T.N. Baranya Vármegye 1835-ik esztendei Január holnap 24-én Pécsett folyvást tartott Törvényszékéből kiadta Perczel István mk. Első Aljegyző.

Illustrissimi Reverendissimi ect.ect. Actis hic readvolutum processum Urbarialem Domini Terrestralis Szekcsőiensis contra oppidanam Communitatem ejusdem nominis promutom et per sedriam Comitatus hujus revisum concernentibus sua Mayestati Sacratissimae oblini: demisse substratis: Altefata sua Majestas Sacratissima Clementer resolvere dignata est, ut praelati oppidani jam Urbarialiter regulati porro etiam in statu Regulationis relinquantur, sequouter (?) tenentia sedis Dominalis ad effectum duduiatur, Quam proinde Altissimam Resolutioaem Regiam fine effectuationis, edocendorum antelatorum oppidanarum Praetis Duvestris hisce notam redit Regium istnoc Locumtenentiale Consilium. Datum ex Consilio Regio Lottle – Dvestarum – Benevolus ad Offparatissimi Comes Josephus Esterházy mp. Franciskus Darvas mp. Josephus Pongrátz mp.

Magyarul: Jelen iratban foglalt per, mely a szekcsői földesurak és a szekcsői lakósság között fenn áll, a megyei törvényszék által megvizsgálva Ő Felsége kegyesen elhatározta, hogy nevezett Urbéresek már úrbérileg szerződésben lévén, tovább is ilyen helyzetben maradjanak. Mely felsőbb határozatot nevezett urbéreseknek tudtára adjuk…

Nem lesz tán érdektelen, ha bár nem tartozik is az Urbéri pör aktái közé, ha leközlöm a kompközlekedés adománylevelének tartalmát is.

Révátkelés és kompközlekedés engedélyezése

Okirat

1805. február hó 15-től.

II. Ferenc császártól

Mi második Ferenc, Isten kegyelméből a rómaiak mindig felséges választott császárja, Ausztriának örökös császárja, Németország, Magyarország, Csehország, Dalmátia, Horvátország, Slavonia, Galicia, Lodoméria és Jeruzsálem apostoli királya, Ausztria főhercege, Lotharingia, Venezia és Salsburg hercege, Erdély nagyfejedelme, Styria, Carinthia és Karniola Würtenberg, Felső és Alsó Szilézia herczege, Habsburg és Tirol grófja stb. ezennel tudtul adjuk, jelentvén mindenkinek, kiket illet, hogy mi egyrészt a mi kitünő hivünk Bésán Imre és nemes Daróczy Anna, Baranya Vármegyébe bekebelezett Szekcső városi közbirtokosok alázatos kérelmére, másrészt pedig kegyesen véve ama meggondolandó körülményt, hogy ez által nem csak az utat tevőknek, hanem magának a kereskedelemnek is nagy előnyére és könnyebségére leend, ha a fenntebb emlitett Szekcső Városból a Dunán át Bácsmegyébe a báthmonostori uradalomba átkelés szerveztetnék, azt az emlitett Szekcső város előbb nevezett közbirtokosainak és e városban az ő utódaiknak, császári – királyi hatalmunknak teljénél és különös kegyelmünk folytán helybenhagyandónak és megengedhetőnek véleményezzük, miszerint Szekcső városnak fennt emlitett közbirtokossai ezen átkelés alkalmával hajóviteldíjat hozhassanak be a kompközlekedésnél és mindazoktól, kik ez átkelésnél átjárnak és közlekednek, kik akár nemesi előjognál, országos törvénynél vagy valamely különös királyi kedvezmény folytán a hajó viteldíj fizetése alol kivéve nincsenek, azoktól a viteldíjat igényelhessék, beszedhessék s erre joguk legyen, valamint az ő utódaiknak is az emlitett Szekcső városában erre joguk legyen és ezt megtehessék, mindazon által úgy és azon kifejezett feltétel alatt, hogy emlitett Szekcső város nevezett közbirtokosait s ezek utódait egy hidnak a felállitási és fenntartási költsége illetve és az ahhoz tartozó százharminchárom öl töltésnek, mely szükséges az emlitett bátmonostori uradalomtól az átkeléshez vezető uton s ez kötelességük legyen, nemkülönben az is, hogy az ahhoz vezető utakat, amennyiben elkészitendők és javitandók, saját költségükön és kiadásaikkal készitsék el és javotsák és folytonosan jó karban tartsák és meggondolással munkálkodjanak a fenntebbi cél kiadásainak fedezésére szolgáló díjtáblázat megállapitásán, Baranya Vármegye, azután pedig a mi magyar királyi helytartó tanácsunk határozván meg és állapitván meg az illetéket, vagy akár fokozatosan is az idők és körülmények különfélesége szerint, nyilvánosan kifüggesztve a hivatalos helyiségben, hogy az utazok és átkelők a dijtáblázatot láthassák, ahhoz mindenképen alkalmazkodniok kell és kötelességük, ellenkező esetben semmikép sem akarhatunk nekik kedvezni jelen kegyes beleegyezésünkkel, és engedélyünkkel. Ennek következtében titeket kereskedők, kalmárok és házalók összesen és egyenként s a többi bármiféle utasokat és vásárosokat jelen soraink által felszóllitunk, hogy a mennyiben a nevezett átkelés eszközletével Szekcső városába, avagy viszonylag a bátmonostori uradalomba dolgaitokkal, javaitokkal és bárminő igás jószágaitokkal jöttök, illetőleg átkeltek, az előirt és fentebb általunk kivethetőnek és beszedhetőnek engedélyezett hajóvitelbért lefizessétek és lefizetve a fenntebb emlitett Baranyavármegye és a mi magyarkirályi helytartótanácsunk által kiszabott és megállapitott illetéket, ismét vissza térhessetek a saját, vagy a merre akartok, más helységekbe, mindig a mi védelmünk és különös pártfogásunk alatt álván jószágaitokat és személyeteket illetőleg, akarjuk továbbá, hogy ezt a tereken és más nyilvános helyeken mindenütt köztudomásra hozzák és kihirdessék, jelen levelünket illetőleg pedig, melyet titkos függő pecsétünkkel, amit mint Magyarország apostoli királya alkalmazunk, megerősitünk, elrendelünk, hogy az olvasás után mindig visszaadassék és átszolgáltassék a bemutatónak. Kelt őszintén szeretett hivünk, tekintetes és nagyságos Pállfy Károly, Vöröskő örökös ura, aranygyapjas és egyben Szent István apostoli király jeles rendjének nagykeresztes vitéze, magyar főudvarmesterünk, pozsonyi gróf s ugyanazon nevű vármegye örökös főispánja, ugyszintén pozsonyi királyi várunk örökös főkapitánya, kamarásunk és valóságos belső államtanácsosunk, valamint magyarországi udvari kancelláriánk és a nevezett Szent-István rend kancellárjának kezei által, főhercegi városunkban, Bécsben február hó tizenötödik napján az Urnak ezernyolcszázötödik esztendejében, római császárságunk, valamint Magyar- Cseh- és többi országainkban való uralkodásunk tizenharmadik évében. II. Ferenc s.k. Grof Pálffy Károly s.k. Névery Elek s.k. Elkönyveltetett az első osztályú királyi könyvekben, ez bizonyittatik az udvari titkár s a levéltár igazgatója által. Nemes Jászvics Lajos s.k.

A nemrég leközölt okiratoknak részben rokontárgyú actatársa.

Külirat. Szektső Irtásért való füzetés az Szektsői jobbágy által

Anno 836.

Nyugtató 1836-ból

Száz hatvan ött forintrul 9 x-rul Ezüst pénzben értve, mely summát az 1787 Esztendőben Junius 24-ik napján Urbariális mérés alkalmával az fell betsült és 299 ftra 13 x-ra menő irtás Földeiért határozva, és ezen summábull ugyan akkor az mérés hitelesitést eszközlő Feő Biró néhai Kajdatsy Antal Urnak Száz harminc négy forint 6 x-rok már az Uradalom részéről le téve voltt, az 1824-ik esztendőben Böjt előhava 14-dikén fel vett, és törvényessen ell veszett Perben érkezett és a N.Mél. K.H. Tanács által 1835-ik Eszt. Böjt Elő hava 17-ik Napján 4861. Szám alat költ kegyes Parancsolat következésében mai napon az Méltóságos és Tekintetes Uradalom által kész pénzbe fell olvasva hiba nélkül fel vettük, és ez eránt tett keresztünkre nézve, azon Tisztelt Földes Urodalmot meg nyugtatjuk. Szektsőn Boldog Asszony hava 14. 836.

Mártina György Biró, vince András, Molnár Istvány, Varga János, Dara Mihály, Schlauk Ádám, Huitz Antal, Dimits Dávid és Rasits Todor, előttünk (P.H.) Szekcső cimeres pecsétje. Zorics Paal in jegyző által. Madarász József J.sk. Baranya vgye Z.sző fő Ügyvéde jelenlétében (Második oldalon írva). Előttünk a túlsó lapon érintett EgyszázHatvanÖtt Forintbuli Pengő Pénzben Summa lefizettetett, bizonyitjuk. Költ Duna-Szektsőn Boldog Asszony ho 14-dikén 1836.

A törvényes bizonyság Reisz Dániel Szolga Biró és Speich Imre esküdt.