Katolikus egyház A legnagyobb létszámú hitközösség, gyökerei is a legmélyebbre nyúlnak a tele pülés történetében. 1736-os tűzvész után csak ideiglenes templom volt a faluban, egészen 1810-ig, mikor is a Bésán család, a legnagyobb földbirtokos segítségével felavatták a ma is használatos templom épületet.

A templom épülete felettébb felújításra szorul, főként a tető, és a műemlék orgona. A század elején a torony alapzata megsüllyedt, igen nagy erőfeszítések árán sikerült csak a további romlást megállítani. Az orgona megmentésére helyi kezdeményezés indult, özv. Pálos Ferencné vezetésével. Sikerült egy nagyobb összeget összegyűjteni, azonban az egyház a rekonstrukció engedélyezését a tető előzetes megjavításához kötötte. Most tart a további adományok gyűjtése. A pénzadományokat a helyi Takarékszövetkezet számláján gyűjtik.

Az 1700-as évektől kezdve ismerjük név szerint az itt szolgálatot teljesítő egyházi embereket, sőt Gosztonyi Jenő révén részletes életútjuk is megismerhetővé vált. Ma Román János esperes-plébános intézi a hitközség ügyes-bajos dolgait. Mise minden héten vasárnap délelőtt 8 órakor kezdődik. A képen a templom előtt álló Szentháromság szobor látható.

A település további katolikus emlékei: Régi temető és kápolna, sajnos rendkívül elhagyatott romos állapotban van a rendbetételre egyelőre nincs lehetőség, bár akarat is egyre kevesebb... Kálvária, erről sem lehet több jót elmondani, a stációk és szobrok ledöntve, egyedül még Lator tartja magát... Jankovich-Bésán kápolna a (Szentháromság kápolna), szerencsére a család jóvoltából az épület külső helyreállítása megtörtént, reméljük a belső rekonstrukció is megtörténik, és a környék újból tradicionális búcsújáró hely lesz ismét. A képen a tatarozás előtti helyzet látható.

Református egyház A gyülekezet gyökerei a második világháború utáni Felvidéki kitelepítésekkel kapcsolatos. A Dunaszekcsőre költöztetett felvidéki magyarok többsége református vallású volt, de katolikus és evangélikus hívő családok is áldozatul estek az embertelen "lakosságcserének". Az ide telepített családok a Németországba űzött német nemzetiségű házakba költöztek. Tóth Imre református lelkész révén alakult meg a dunaszekcsői gyülekezet. A lelkiőásztori feladatokat ma Wébel Zsolt lelkész látja el. Az istentisztelet minden vasárnap délelőtt fél 9 órakor kezdődik. Wébel Zsolt látja el a lelkészi teendőket Somberek, Palotabozsok, Véménd településeken is. A 70-es években készült el a református imaház, melynek saját harangja is van. Sajnos az elköltözés és a népességfogyás a gyülekezet létszámában is jelentkezik.

Görögkeleti egyház Szerbek betelepülése Dunaszekcsőre a török időkre nyúlik vissza, mikor is a dél felöl érkező törökök elöl 30.000 szerb család menekült Magyarországra Cernovic Arzén püspök vezetésével. Dunaszekcsőn is letelepedett egy nagyszámú szerb csooport, sőt, Szekcső sokáig püspöki székhely is volt, innen került át később a központ Szentendrére. Az 1700-as évek végén a helyi szerb közösség templomot épített, mely ma is látható.

Az 1900-as évek elején 1000 szerb nemzetiségű lakosa volt a falunak, de az 1920-as optálás következtében csak néhány család maradt. Ma két szerb család él a településen. Sajnos a templom nagyon rossz állapotban van, és néhány éve még nagyértékű ikonok is eltűntek. A szerbek kálváriáját és bizalmatlanságát jól érzékelteti Ungár Tamás írása. Jó lenne összefogni a templom érdekében. A szerbtemető az évek folyamán elgazosodott, a sírköveket vandálok rongálták meg.

Izraelita egyház A 30-as években már 90 izraelita vallású lakosa volt a településnek, akik nagyrészt kereskedelemmel foglalkoztak. A téglagyár is egy zsidó család birtokába került. Életük itt sem kerülhette el a holocaust eseményeit, majdnem mindenkit deportáltak, nagyon kevesen tértek csak vissza. Már előtte is többször váltak a népharag alanyaivá, mint arról Halász Ferenc könyvében is olvashatunk. Néhány éve zsidó fiatalokból álló kis csapat megtisztította az izraelita temetőt.